A tanulás a legjobb befektetés

A kétezredik év, a millennium éve iskolánk, a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium életébe is kerek évfordulót hozott. Épületeink a benne folyó képzéssel együtt 50 évesek. Eleinte csak vájárképzés folyt, ma viszont szakmák széles választékét kínáljuk a hozzánk érkező tanulóknak. Öregedő, megkopott iskolaépületünk ellenére szellemiségünkben frissek és fiatalosak igyekszünk maradni, hogy a szakmai színvonalat a legmagasabb fokon biztosíthassuk diákjaink számára.

A mai kor igényeinek való megfelelés csak tudatos munkával, tanulással érhető el. Az egyetlen oktatási formában megszerzett bizonyítvány már nem adhat egész életre szóló útlevelet. Napjainkban átértékelődik az egész életen át tartó tanulás igénye és lehetősége, hiszen ezt a gyorsan változó gazdasági viszonyok is megkövetelik. Új típusú értékrendszer van kialakulóban, melynek fontos eleme az "eladható tudás".

Iskolánkban egyre inkább olyan anyagot tanítunk -a hagyományos értékek mellett-, amely a holnap számára alkalmazható és "eladható ismeret" lesz. Tesszük mindezt úgy, hogy utat nyitunk a továbbképzéshez, felkínáljuk a "második esélyt", a továbblépés lehetőségét is. A hagyományos ismeretkörök tanítása mellett felvállaljuk a -korunk mindennapos tevékenységeinek részét képző- számítástechnikai ismeretek elsajátítását, bevezetjük tanulóinkat a természeti-környezeti ismeretek kultúrájába, megismertetjük az érdeklődőket az alapvető technikai ismeretekkel. Így tanulóink a szakmunkásoklevél, az érettségi illetve a technikus oklevél megszerzésén túl a munkaerőpiacon kurrens, korszerű tudásanyaggal jelenhetnek meg, illetve felkészülhetnek a felsőoktatási intézményekbe való belépésre.

Mindennapjainkat áthatja az iskolaközösség, az osztályközösség alakítása, hiszen tanár, diák, szülő érdeke egyaránt, hogy iskolánkban jól érezzük magunkat. Fontos egymás tisztelete, segítése, fontosak az itt kötött barátságok.

Megítélésünk szerint iskolánk a felvállalt pedagógiai küldetésben igyekszik érvényesíteni azokat a követelményeket, amelyek alapján megfelelhet az egyre terjedő európai modellnek.

A Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

nevelőtestülete

1. Bevezető

1.1. Az iskola működésének törvényi feltétele

Az iskola neve: Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Székhelye: 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 39.

Telefonszáma: (32) 353-692 Tel./fax: (32) 353-048

Fenntartó: Nógrád Megye Önkormányzata

Felügyeleti szerv: Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése

Működési területe: Bátonyterenye és vonzáskörzete

Nógrád megye, illetve a beiskolázott tanulók gyakorlati oktatását végző üzemek, vállalkozók megyén kívüli telephelyei

Az iskola jogállása: önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

Alaptevékenysége:

Szakmai középfokú oktatás (TEÁOR 80.22)

Ø Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

- érettségire felkészítő szakközépiskolai oktatás 4 évfolyamon környezetvédelmi, faipari és ruhaipari irányultsággal

- pályaorientáló oktatás 2 évfolyamon

Ø Nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő szakképzés

- OKJ szerinti szakképzés környezet- és természetvédelmi, könnyűipari, fémipari, faipari szakmacsoportokban, valamint fodrász és házvezetőnő szakképzés a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon

Ø Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása 2 évfolyamon

Ø Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő szakképzése

- OKJ szerinti szakképzés könnyűipari és fémipari szakmacsoportokban, a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon

Ø Gyakorlati képzés a tanműhelyben

Felnőtt- és egyéb oktatás (TEÁOR 80.42)

Ø Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás

- szakmunkások szakközépiskolája nappali képzése 2 évfolyamon 2000. szeptember 1-jétől kimenő rendszerben

- szakmunkások szakközépiskolája levelező képzése 3 évfolyamon 2000. szeptember 1-jétől kimenő rendszerben

Ø Szakmai vizsgára felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

- OKJ szerinti szakképzés a jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon

Ø Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

- munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, illetve tanfolyami rendszerű át- és továbbképzések

Diákotthoni, kollégiumi ellátás (TEÁOR 55.23)

Ø Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi elhelyezése 62 férőhelyen

Ø Bentlakó tanulóinak szállást és étkezést nyújt

Ø Kollégiumi felvétellel, illetve externátusi ellátással megteremti a feltételeket a középiskolai tanulmányok folytatásához azoknak:

- akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve

- akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

Az intézmény általános jogutódja a Bátonyterenye város Önkormányzat Képviselő testülete által 16/1994 (II. 24.) Ön. sz. határozattal alapított 209. sz. Fáy András Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégiumnak.

1.2. Az iskola története

Iskolánk alapítási éve egybeesik a szakmunkásképzés kezdetét jelentő 1949. évi IV. törvény megjelenésével. Az intézet létrehozását a nehézipar, a bányászat intenzív fejlesztése tette szükségessé. A Bányászati Minisztérium segítségével a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a Bányász szakszervezet indította el a tanulóképzést 1949-ben Nagybátonyban. Miután 1950-ben létrejött a Munkaerőtartalékok Hivatala, határozat született, hogy a vájárképzést is az MTH irányítása alá kell vonni. Ezek után indult meg központi beruházással a Bányaváros területén a két épületből álló Vájárintézet építése. Az iskolaépületet 1951. szeptember 1-jén, az otthonépületet 1952. január 1-jén adták át. Az első évben 46 fiatalt "toboroztak" vájártanulónak.

Kezdetben nincs hivatalos tanterv, alig van szemléltetőeszköz, a tanbányák felszereltsége elég primitív.

Az 1957-ben megszűnő MTH helyett a Munkaügyi Minisztérium vette át az ipari tanuló képzés irányítását.

1963-ig vájárképző iskolaként működött intézetünk. Ekkor már jelzi a vasipar szakmunkástanuló igényét, és kezdetét veszi a lassú áttérés a vájárképzésről más szakmákra (bányaüzemi lakatos, villanyszerelő, esztergályos).

1967 nyarán –a bányászat visszafejlesztése következményeként– egyik napról a másikra szűnt meg a vájárképzés. Ekkor a MÜM a vájárképzés helyett a mezőgazdasági gépszerelő képzést vezette be intézetünknél olyan szándékkal, hogy az Észak-magyarországi igényt a Tsz-ek és állami gazdaságok, illetve gépállomások részére kielégítsük.

Az 1960-as évek elejétől a minőségi munkaerőgazdálkodás lépett előtérbe. Bevezetésre került a "B" tagozat (1965), lehetővé vált a munka melletti tanulás a 2 éves esti szakközépiskolai tagozaton, melynek sikeres elvégzése után érettségi bizonyítványt szerezhettek a fiatalok. Az 1969. évi VI. törvény végérvényesen meghatározta és biztosította iskolánk helyzetét, a szakmunkásképzés helyét a közoktatás rendszerében. Kezdetét vette az 1970-71-es tanévtől iskolánkban is a szakképzési reform.

1970. január 1-jén a balassagyarmati intézet pásztói fiókiskoláját a 209. Zsinkó Vilmos (1965-ben vette fel ezt a nevet) Ipari Szakmunkásképző Intézethez csatolják. A tanulólétszám ekkor 760 fő, 25 osztályban 26 féle szakmát oktatnak. A férfi és női munkaerő lekötése érdekében a 70-es évek elején Nógrád megyébe települt üzemek is bekapcsolódnak a szakmunkásképzésbe, tanműhelyeket létesítenek telephelyükön, nagymértékben javítva a gyakorlati oktatás feltételeit. Ennek megfelelően bővül a képzési profilunk (hegesztő, esztergályos, vas- és fémszerkezetlakatos, női szabó, kötő-hurkolóipari konfekciós).

1973 szeptember 1-jétől a közvetlen irányító és fenntartó szerv a MÜM helyett a Nógrád megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya lett (10 év után adta át e feladatot Bátonyterenye Város Önkormányzatának).

Az érettségit adó képzési formák indítása több mint 20 éves múltra tekint vissza iskolánkban. A Dolgozók Szakközépiskolájának tagozata (1973), a Szakmunkások Szakközépiskolájának 3 éves levelező tagozata (1974), a felnőttoktatásba való belépésünket jelentette. Évente egy-egy osztályt iskoláztunk be 1986-tól a Ruhaipari technikumba, és a kisegítő iskolák tanulóiból szerveződött Speciális Szakiskolába. 1988 őszétől a középiskola 4. osztályát végzettek részére kiegészítő szakmunkásképzést folytattunk.

A térség gazdasági struktúrájának változása, a vállalatok átalakulása, a nagyvállalatok és a tanműhelyeik megszűnése a gyakorlati oktatási helyek lényeges csökkenését okozták a 90-es évek elején. Beiskolázási gondunk lett volna, ha nem sikerül újból –jobbára saját erőből– egy ruhaipari, vasipari és faipari gyakorlóhelyet, tanműhelyt, valamint környezetvédelmi labort kialakítanunk az iskola területén. Így nyílt lehetőség újabb szakközépiskolai képzési formák bevezetésére: fémforgácsoló szakközép (1990), faipari technikum (1992), bőrkonfekcióipari technikum (1994), valamint környezetvédelmi technikum (1995). Ez utóbbi PHARE támogatású, regisztráltan követő világbanki osztály. A Szakmunkások Szakközépiskolájának 2 éves nappali intenzív tagozata (1992) is egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.

Iskolánk neve 1994-től: 209 sz. Fáy András Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 1997. július 1-jétől pedig: Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

1.3. Az iskola környezete

A Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Nógrád megye egyik legfiatalabb városában: a Mátra Északi lábánál fekvő 16 ezres lélekszámú Bátonyterenyén, a Bányavárosban működik.

A város földrajzi elhelyezkedése kedvező, jól megközelíthető Budapestről, Salgótarjánból, Eger, Miskolc, Gyöngyös felől.

1989-ben kapott városi rangot, 4 településrész összevonásával jött létre: Kisterenye, Nagybátony, Maconka és Szúpatak. A széttagoltság miatt a mai napig nem alakult ki egységes városkép (néhol megőrizte falusias arculatát), s a megye –peremi elhelyezkedéséből adódóan– nem tudja érvényesíteni városi szerepköréből adódó vonzó hatását. A településrészek között szervezetileg, infrastrukturálisan, kulturális és sporthagyományokban óriási különbségek vannak, a lakosság mentalitása, igénye, iskolai végzettsége eltérő vonásokat mutat.

Történelmi hagyományok nincsenek, hagyományteremtő rendezvények néhány éve szerveződnek.

A település fejlődése az utóbbi száz évben indult meg, a gyors iparosodás következtében.

A lakosság megélhetését a bányászat biztosította hosszú időn keresztül. A 90-es évek bányabezárásai következtében az emberek gazdasági- egzisztenciális helyzete megrendült, a családok nagy része szinte jövedelem nélkül maradt.

Az alábbiakban álljon itt néhány elriasztó adat, amely szerintünk iskolai munkánkat döntően befolyásolja:

- a megyei munkanélküliségi ráta 16,3 % -ra mérséklődött (országos rangsorban ez a 3. legrosszabb mutató), Bátonyterenyén ez jelenleg 20,1 %;

- a lakosság összetételében figyelemreméltó számok: 4000 fő nyugdíjas, 4360 fő eltartott, 2440 fő munkanélküli, 1018 fő jövedelempótlós (többségük aluliskolázott, nehéz beintegrálni);

- számottevő etnikai kisebbséget alkot a cigányság.

A településen működő közoktatási intézmények: 8 óvoda, 5 általános iskola, 1 gimnázium és a mi szakképző intézetünk.

A város költségvetése évek óta hiánnyal küzd. Működőképességét csak hitelek felvételével, illetve az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések részére kiírt pályázati pénzből sikerült eddig megőriznie. Így a két körzeti feladatokat is ellátó középfokú intézményt 1996. január 1-től átadta fenntartásra a Megyei Önkormányzatnak (Önkormányzati törvény tv. 8. §. (4), valamint a Közoktatási tv. 86. §. (1) bekezdése alapján –nem kötelező feladatellátás!)

1.4. Az iskola szellemisége, arculata

Iskolánk az alapvetően családi támasz nélkül maradt, vagy kedvezőtlen szocio-kulturális helyzetben élő hátrányos helyzetű fiatalok képességeinek kibontakozását, szakmai képzését személyiségfejlődését, társadalmi beilleszkedését kívánja segíteni és megoldani.

Liberális szellemű, elismeri a gyerekek, a szülők szuverenitását identitásuk önálló alakítására, ugyanakkor közvetíti a korszerű technikai, a humanista és demokratikus értékeket, az állami köz- és szakoktatási célok és követelmények figyelembevételével. Az iskola egyaránt kiemelt figyelmet szentel a felzárkóztatásnak, a hátránykompenzációnak, illetve a tehetséggondozásnak, legfőbb nevelési elve a személyiség, az ember tisztelete. Szellemisége a szociális érzékenység a humanitás, tolerancia és türelem a vallási, etnikai és mindenféle "más"-sággal szemben. A képzés minden területén az életben történő helytállásra nevel. Képzési programját életmód és személyiségfejlesztő foglalkozások, kommunikációs és egyéni tanulási gyakorlatok, munkaerőpiaci szolgáltatások és tréningek is szervesen kiegészítik.

Arculat

Intézményünk a magyar kultúra és a szakképzés hagyományainak és az európai minőségrendszer alapelveinek felhasználásával, ötvözésével kívánja megvalósítani a 3. évezred iskoláját. Iskolánk az európai normák szerinti programok összeállításával kívánja neveltjeinek életesélyeit, munkaerő-piaci helytállását biztosítani.

2. Az iskola nevelési programja

2.1. A tanulóközösség legfontosabb jellemzői

Tanulóink kb.10 %-a átlagon felüli környezetben, a szülők törődő odafigyelésével, aktív segítségével végzi tanulmányait. A szülők 50%-a a mai magyar átlagnak megfelelően, nehezen, sokszor erőn felüli anyagi és erkölcsi támogatással segíti gyermeke tanulását. Számottevő mindamellett azoknak a családoknak a száma (kb. 40%), akik műveltségük korlátai, illetve életszemléletük, szokásaik miatt nem tartják igazán fontosnak gyerekeik művelődését, iskolai előrehaladását (sok a szakképzetlen szülő, a munkanélküli, általában ők még a nagycsaládosok is).

A tanulólétszám közel háromnegyede veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és cigány etnikum. A heterogén összetételből adódóan rendkívüli sokszínűség jellemzi a tanulóközösséget. Néhányan kiemelkedő eredményeket érnek el, sikeresen szerepelnek megyei, olykor országos szintű tantárgyi és szakmai versenyeken, eredményesen továbbtanulnak felsőoktatási intézményekben. Ezzel egyidőben többségüknél óriási erőfeszítéseket kell tenni a tantervi minimumok elsajátítása, a tankötelezettség eredményes teljesítése érdekében. Alacsony művelődési és tudásszinttel bírnak, személyiségükből eredően motiválatlanok, már sok kudarcot megélt, reális jövőkép nélküli fiatalok.

A tanulók többsége szereti az iskolát, szereti tanárait és társait. A mérleg negatív pólusán mintegy 5%-nyi komoly magatartászavaros tanuló található. Az iskola igyekszik úgy szervezni az életét, hogy annak minden mozzanatában érvényesülhessen a tanulóifjúság aktív közreműködése. Nagy hangsúlyt fektetünk a diákönkormányzat működtetésére. A tanulói érdekképviselet és a cselekvési önállóság még nem kiforrott. Az osztály-, és iskolai szintű közösségű munkában erős felnőtt irányításra van szükség.

A tanulók szerkesztik a naponkénti műsorral jelentkező iskolarádió programját, az iskolaújságot.

Aktív szerepet kapnak a kulturális, sport és tantárgyi vetélkedők szervezésében. Az eredményes munkát meghatározó, maguk alkotta szabályok szerinti rend betartása ill. betarttatása, azonban nem minden esetben sikerül.

2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai munkánk során az értékek egyensúlyára törekedve egy állampolgári eszménykép körvonalait próbáljuk felvázolni. Ennek megfelelően az alábbi értékcsoportokat határozzuk meg:

- a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.);

- nagy figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra (a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek);

- különböző kultúrák iránti nyitottság;

- munkánkat a demokrácia értékei hatják át;

- a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, szakmaszeretet, kreativitás, szellemi igényesség, stb.);

- a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, stb.);

- az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés, stb.);

- a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szeretet, tolerancia, stb.).

Az iskola alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységnek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás-nevelés megvalósítása. Ennek megfelelően az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítése szempontjából követelmény-központú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú.

Intézményünk tevékenységét az alábbi célok és feladatok határozzák meg:

- a legkorszerűbb ismeretekhez juttatni tanulóinkat azokban a szakmákban, amelyek a gazdasági igények szerint munkalehetőséget is biztosíthatnak a számukra a tanulmányok befejezése után;

- tanulóinkat képessé tenni arra, hogy alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére;

- a nemzeti kultúra értékeivel megismertetni a tanulókat, a szűkebb szülőföld értékeit, hagyományait külön bemutatva, a nemzeti identitástudat és európaiság erősítése;

- a tanulók szocializációjának érdekében az informatikai tudásuk, a kommunikációs kultúra fejlesztése, különös tekintettel az anyanyelvi ismeretek és készségek, képességek elmélyítése;

- a megfelelő tanulási módszerek megismertetése, az önművelés képességének kialakítása; a tanulói kreativitás fejlesztése;

- tanulóinkban kialakítani az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris kapcsolatra;

- kiemelt szerepet tulajdonítunk az önismeret fejlesztésének, a kezdeményező és vállalkozó készségek, a felelős társadalmi magatartás kialakításának, az állampolgári szerepre történő felkészítésnek.

Céljaink teljesülését, a sikeresség kritériumait az alábbiakban fogalmazhatjuk meg a teljesség igénye nélkül:

- a szaktantermi rendszer kialakítása; a szaktanári képzettség emelkedő színvonala;

- a számítástechnika - terem korszerűsítése;

- az iskolai tanműhelyek fejlesztése (a termelőmunkából visszaforgatott bevételek segítik a fenntartást);

- az iskola, mint az egészséges környezet modellje (tanulói munkával szépítés);

- működő szakkörök; könyvtári látogatottság növelése;

- színvonalas megemlékezések; gazdagodó hagyományrendszer;

- kapcsolatok továbbépítése;

- a tanulók nagy százaléka találja meg a képességeinek megfelelő szakmát, sikeres alapműveltségi-, érettségi ill. szakmai vizsgát tesz;

- csökken a "lemorzsolódók" száma;

- növekszik a versenyeken való eredményes tanulói részvétel;

- növekvő továbbtanulási arány;

- növekszik az elhelyezkedők - munkába állók aránya; az önálló vállalkozást kezdők aránya;

- az intézmény elismertsége javul a közvetlen környezetünkben;

- az intézmény biztonságos, a diákok jól érzik magukat az iskolában, a tanulólétszám nő.

Fontosnak tartjuk, hogy nevelési módszereink a célokon és feladatokon túl:

- igazodjanak tanulóink életkori sajátosságaihoz,

értelmi fejlettségéhez,

képességeihez,

- igazodjanak a nevelők személyiségéhez,

felkészültségéhez,

pedagógiai kultúráltságához.

Pedagógiai munkánkban a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. A gyerekek tanulását elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez. Nem a "kész" tudás átadására törekszünk, hanem arra, hogy tanulóink nyitottá, fogékonnyá váljanak az értékek befogadására és legyenek kreatívak a szerzett képességek alkalmazásában. Az egyes nevelési szituációk megoldásánál a módszerek, eljárások kombinációját részesítjük előnyben az alábbi eszközökkel:

- a meggyőzés, a felvilágosítás módszerei (spontán vagy tervezett beszélgetések, fejlesztő interjú, minta- és modellnyújtás, szerepjáték, stb.)

- tevékenységeink megszervezésének módszerei (megbízás, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés)

- a magatartásra ható módszerek (dicséret, jutalmazás, büntetés)

2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül.

Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg:

- a NAT-ban és a kerettantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása;

- valamint, az ezekre épülő differenciálás.

E feladatok azt a célt szolgálják, hogy tanulóink

- a különböző szintű adottságokkal;

- az eltérő mértékű fejlődésükkel;

- iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal;

- érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel;

- szervezett ismeretközvetítéssel;

- tapasztalataikkal összehangoltan minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Az ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társdalomra, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezetten.

A tananyag feldolgozása során megalapozzuk tanulóink:

- műveltségét;

- világszemléletük, világképük formálódását;

- társas kapcsolatát;

- eligazodásukat saját testükön, lelki világukban;

- tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ezért programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást:

Iskolánk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:

- színes, sokoldalú

· iskolai életnek

· tanulásnak

· munkának

- fejlessze

· tanulóink önismeretét

· együttműködési készségét

- járuljon hozzá

· az életmódjuk

· szokásaik

· értékekkel történő azonosulásuk kialakításához

Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

Az értelem kiművelési területén elvégzendő feladatok:

- a megismerési vágy, az érdeklődés fejlesztése;

- az alkotásvágy fejlesztése;

- szakmai és más munkatevékenységük során az értő és alkotó tanulás elsajátítása;

- problémamegoldó gondolkodás fejlesztése;

- tanulási életprogram fejlődésének segítése (önfejlesztési igény, továbbtanulási szándék, a szakmaváltás lehetősége, egész életen át történő tanulás);

- kudarcfélelem csökkentése, megszüntetése;

- anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs és informatikai képességek fejlesztése.

Segítő életmódra nevelés terén elvégzendő feladatok:

- a tanulókkal megismertetni a szociális viselkedés alapvető szabályait;

- a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése;

- olyan iskolai életrend kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit;

- olyan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban;

- a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival (együttcselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás …).

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

- az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások gyakorlása;

- a mélyebb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése (lelki egészség);

- a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása;

- az egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem, a tanműhely berendezéseinek rendbetartási igénye, a háztartási és a ház körüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásainak, mintáinak megismerése, gyakoroltatása;

- az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket;

- a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is;

- önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése;

- a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében.

A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok:

- tanulóink munkakultúrájának kialakítása, fejlesztése;

- segíteni tanulóink beilleszkedését a termelési ill. munkakörnyezetbe;

- fel kell tárnunk az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat;

- olyan tanórán kívüli szakkörök fenntartása, amely felhasználhatók az alkotó tevékenység működtetésére;

- iskolán kívüli fórumok minél jobb kihasználása.

2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a :

- tanórák

- szaktárgyi órák;

- tanműhelyi foglalkozások;

- osztályfőnöki órák;

- tanórán kívüli foglakozások

- napközi;

- szakkörök;

- sportköri foglalkozások;

- kirándulás;

- diákönkormányzati munka

- szabadidős tevékenységek

Valamennyi terület tevékenyen hozzájárul:

- a tanuló közösségi magatartásának kialakításához;

- véleményalkotó képességének fejlődéséhez;

- a közösségi szokások, normák elfogadásához,

- a segítőkész, együttérző magatartás kialakításához;

- a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

A közösségfejlesztés során, a pedagógusokon kívül az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak van feladata, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolatukkal példaként kell, hogy álljanak diákjaink előtt.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

- ismerje meg a társas együttlét alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek;

- gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek;

- legyen nyitott, embertársak iránt elfogadó és segítőkész;

- váljon érzékennyé környezete állapotára, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá;

- kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez;

- tanuljon meg tanulni;

- tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra, szakmaváltoztatásra kényszerülhet;

- vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában;

- kommunikációs kultúrájának középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak;

- el tudjon igazodni az új információs rendszerben;

- kapjon átfogó képet a munka világáról.

2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A magatartási zavarok gyakran figyelemfelkeltést jelentenek a pedagógus, vagy a csoporttársak számára. Sokszor elegendő lenne ezeknek a jelzéseknek a pontos kódolása. A mögöttes problémák között, pl.: hátrányos szociális helyzet, nemzetiségi kisebbséghez tartozást találunk.

A viselkedési gondokkal küzdő tanulók valamennyiünk számára gondot jelentenek. Amennyiben ez az eltérő magatartás mögöttes problémákról szól, akkor nagy odafigyeléssel, fokozatosan javíthatunk a helyzeten.

Ebben a folyamatban a szülőkkel együttműködve (amennyiben alkalmasak erre) történik a próbálkozás. A legtöbb esetben kiderül, hogy a tanuló viselkedésével kapcsolatos gond nem új keletű. A kiváltó okok feltárása után tudunk segítségére lenni tanítványainknak.

A tapasztalatok alapján többnyire az osztályfőnök, az egészségügyi nővér, vagy az ifjúságvédelmi felelős kerülhet legközelebb a problémás tanulóhoz. Tőlük fogadja el általában azt a javaslatot is, hogy iskolán kívül (pl.: Nevelési Tanácsadóban) kell keresni a segítséget magatartászavarának leküzdéséhez.

Osztályfőnöki órákon belül tanulóinknak olyan személyiség-lélektani, szociálpszichológiai és kommunikációelméleti ismereteket nyújtunk, amelyek segítik őket önmaguk és társaik megismerésében, képessé teszik őket a saját viselkedésük, magatartásuk kontrollálására, felkészítik mindennapi életben rájuk váró versenyekre, küzdelmekre. E tantárgyi program alapján várhatóan olyan tanulókat nevelhetünk, akik elfogadják önmagukat, önbizalommal rendelkeznek, ismerik képességeiket, adottságaikat, el tudják majd dönteni, meddig terjednek ezek. Megismerhetik lehetőségeiket, azt, hogy milyen korlátokkal kell számolniuk, hogyan illeszkedhetnek be környezetükbe, mikor és mekkora kockázatot kell vállalniuk. Megismerhetik azt is, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeresnek érezhessék magukat, miképp lehet kudarcok után újra kezdeni a próbálkozásokat, s hogy ezeket az ismereteket hogyan hasznosíthatják az életben, társas kapcsolataikban, munkahelyükön.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekről szólva elmondható, hogy sajnos az esetek többségében együtt hátráltatják az érintett tanulók személyiségének fejlődését. A beilleszkedési, magatartási zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat frusztráció miatt beilleszkedési, kezeletlenül hagyva magatartási zavart. Felületi szintről tekintve bár a fenti nehézségek nagyrészt egyetlen tanulói személyiségben sem jönnek elő, fontos; a megelőzés szempontjából pedig nélkülözhetetlen ezeket pontosan elhatárolni, okait felderíteni nehézségtípusonként. Éles határvonalat kell húzni a magatartászavarból eredő tanulási problémák és kifejezés nehézség diagnózisa után; szinte egyénre szabott fejlesztést kell tervezni.

2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Iskolánk nevelőtestülete mindig is fontos szerepet tulajdonított a tehetséggondozásnak. E munka részben tanórákon differenciált foglalkozással történik, ám igazi színterét a tanórákon kívüli lehetőségek gazdag tárháza jelenti. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink sikerorientáltak legyenek, megvalósíthassák önmaguk érdeklődési körüknek, képességeiknek megfelelően egy-egy területen akár ki is emelkedhessenek társaik közül. Mindezt kétféleképpen próbáljuk elérni. Egyrészt programjainkban növeljük a választhatóság lehetőségét, másrészt minél több versenyeztetési lehetőséget biztosítunk számukra. A fejlesztéshez vezető folyamat fontos formái: szakkörök, versenyekre való felkészítések, érettségi felvételi előkészítők (11-12. évfolyamon), évközi szaktárgyi háziversenyek, a diáksportkör kínálata, könyvtári foglalkozások, szervezett osztálykirándulások, színházlátogatások, stb.

Szép eredményeket értünk el az elmúlt években is a szakmunkástanulók megyei közismereti versenyein, nem egy tanulónk jutott el a döntőbe magyarból, történelemből. megyei műismereti versenyen iskolánk szakközépiskolás csapata 2 egymást követő évben is első helyezést szerzett. (Csakhogy néhányat említsünk sikereink közül.) A szakképzés területén, a ruhaipari OSZTV versenyeken technikus tanulóink az országos döntő 4. és 6. helyén végeztek a közelmúltban. SZKTV országos döntőn hegesztő és lakatos szakmákban 1. és 3. helyezést értek el tanulóink a tavalyi évben, s e tanévben is van már hegesztő és fodrász tanulónk a döntőben. (Mindketten megszerezték a jeles szakmunkásoklevelet.)

Ezeket az eredményeket kitartó tanulói és tanári, oktatói többletmunkával értük el –továbbiakban is fontosnak, kiemelendő feladatnak tartjuk e munkát.

Egyéb szakmai versenyeken, divat- és termékbemutatókon is részt veszünk, és díjazottak vagyunk:

- népművészet (Budapesti Történeti Múzeum kiállításai);

- Aranytű verseny (Gödöllő);

- Fodrász bajnokságok (Budapest).

Ezeken a részvételt és a jó eredményt a szakmai nevelőmunka fontos sikerkritériumának tekintjük, a tanulók önértékelése, továbbképzése szempontjából is igen hasznosnak tartjuk.

Az elmúlt években megfigyelhető örvendetes tendencia: növekszik a felsőoktatási intézményekbe továbbtanuló diákjaink száma, ami tehetséggondozó munkánkat igazolja.

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk tanulói összetételét vizsgálva többször is utaltunk arra, hogy a tanulók nagy százaléka hátrányos helyzetű. Ezért az ifjúságvédelmi feladatok hatványozott figyelmet igényelnek.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart:

- az osztályfőnökökkel;

- a belső gondozóval;

- az igazgatóval;

- az önkormányzatok megfelelő szerveivel gyermekjóléti szolgálat, jegyzők).

Az osztályfőnök jelzései alapján felméri a hátrányos helyzetű ill. veszélyeztetett tanulókat. Ez utóbbiak esetén az igazgatóval együtt azonnal eljár a megfelelő hatóságoknál.

Feladatköre az érintett szülőkkel való kapcsolattartás is, a fegyelmi tárgyalásokon való részvétel és véleménynyilvánítás.

Tevékenységét a személyiségi jogok tiszteletben tartásával végzi, a tantestületi értekezleten beszámol.

Munkájának szerves része a drogprevenció, amelyben az iskola egészségügyi nővérével együtt készített program alapján működik közre.

A szociális hátrányok kezelése című fejezetben leírtakat is figyelembe veszi a munkája szervezésénél.

2.8. A tanulási nehézségek enyhítését és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A mindenki számára alkalmas iskolával szemben a legfőbb követelmény az, hogy az iskola a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden tanulójánál egységesen alakítsa ki az életben való boldoguláshoz szükséges alapismereteket, alapkészségeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot. Ez a követelmény a mi iskolánkkal szemben fokozottan fennáll, hiszen gazdasági szempontból hátrányos régióban, hátrányos településen működik és az itt élő családok többsége hátrányos helyzetű, így ide többségében ezen családok gyerekei járnak. Közszolgálati funkcióinkat akkor tudjuk teljesíteni, ha nem illeszkedünk e gyerekek nehezített nevelhetőségéhez –sértve ezzel az esélyegyenlőség elvét–, a lemaradók hiányainak, hátrányainak, kudarcainak csökkentését tűzzük ki célul, korlátozottan igazodunk képességeikhez, egyedi sajátosságaikhoz. Kis létszámú tanulócsoportba utalással, különleges bánásmóddal, az egyéni továbbhaladás lehetőségét kínálva elsősorban a "tudáshátrány" csökkentésével próbáljuk a problémát kezelni. Elég nagy számban találhatók gyerekeink között olyanok, akiknél dyslexiára, dysgáfiára utaló jeleket figyelhetünk meg, valamint beszédhiba, figyelemzavar, egyéb részképesség-zavar, valamint ezek kombinációi jelentkeznek. Az ő esetükben igen nagy jelentőséggel bírhat felzárkóztató programunk tanórákon és azon túl is. Mondhatni elsősorban miattuk kapcsolódott be iskolánk a BGR minőségbiztosítási rendszerbe.

A hátrányos helyzetű tanulók számára készült központi alternatív programmodulokkal dolgozunk, tanulás módszertani és az írászavarokat korrigáló grafoterápiás módszert alkalmazzuk. A tanulási nehézségekkel küzdő, rengeteg kudarcélményt, sikertelenséget megélő tanulókkal való foglalkozást a tanuláshoz való pozitív érzelmi és értelmi viszonyformálással kezdjük (kommunikáció és személyiségfejlesztő csoportfoglalkozást), majd ezt követi egy hosszabb képességfejlesztő (elsősorban: koncentrációs, beszéd, írás, olvasás, emlékezés, gondolkodás, tájékozódás) tantárgyi modul.

Ezt a rehabilitációs jellegű munkát csak megfelelő felkészültséggel, szakértelemmel rendelkező pedagógus tudja eredményesen végezni, ezért kezdtek el kollégáink közül többen ilyen irányban továbbtanulni.

Felzárkóztató programunkat sikeresnek ítéljük akkor, ha a benne részt vevő tanulóinkat is sikerül szakmai végzettség megszerzéséhez juttatnunk.

A szakiskolák 9-12. évfolyamára két kerettantervi változat készült. Az "A" változat alapvetően azokat a funkcionális készségeket, képességeket kívánja fejleszteni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A "B" változat megalapozott ismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztéséhez készült. Iskolánkban úgy éreztük mindkettő alkalmazása indokolt párhuzamosan. Az "A" változat a felzárkóztatást jobban segíti, benne a pályaorientáció, mint önálló tantárgy jelenik meg.

A "B" változat a szakközépiskolába váló átjárhatóság gyakorlati megvalósulását inkább segíti, az átlépés lehetőségét inkább hordozza, benne a pályaorientáció integráltan jelenik meg a szakmai előkészítésben.

Mindkét változat alkalmazását egyébként az iskolákban oktatott szakmastruktúra is megkívánja.

2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánkban fokozatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését.

A program célja:

segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe; ismeretelsajátítását; egyéni ütemű fejlődését, akik:

- szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek

· családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek;

· családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek;

· iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek;

· csonka családban felnövő tanulók (elvált szülők, árva, félárva gyerekek);

· munkanélküli szülők gyermeke;

- átmenetileg hátrányos helyzetűek

· új tanulók;

· tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

Az alábbi tevékenységi formák szolgálják iskolánkban a szociális hátrányok enyhítését:

- tehetséggondozó, illetve felzárkóztató programok szervezése;

- önismereti csoportok létrehozása;

- drog- és bűnmegelőzési programok;

- pályaorientációs programok;

- mentálhigiénés programok;

- kirándulások, országjárások;

- felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadóórákon;

- motiváljuk tanulóinkat a tanulószobai ellátás igénybevételére;

- helyi, országos támogatások megszerzésnek ösztönzése;

- a tankönyvtámogatások megszerzésének ösztönzése;

- a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása;

- részvétel pályázatokon; alapítványunk támogatásának igénylése

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban szervezeti szinten a fő feladat az osztályfőnöké, aki feltérképezi a helyzetet, és javaslatot tesz szükség szerint intézkedésekre a gyermekvédelmi jellegűtől a szociális segítségnyújtás kezdeményezéséig. Az osztályfőnökön túl minden pedagógus felelőssége, hogy eszközeivel tompítsa a már meglévő társadalmi esélyegyenlőtlenséget, mert minden tanulónak egyformán fontos a személyisége, legyen helyzete bármilyen hátrányos.

2.10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

2.10.1. Az iskola ellenőrzési rendszere

Intézményünk belső ellenőrzési rendszerének megtervezésekor az fogalmazzuk meg, hogy KI? KIT? MIKOR? MIT? HOGYAN? ellenőriz.

KI végzi az ellenőrzést?

- igazgató;

- igazgatóhelyettes;

- gyakorlati oktatásvezető illetve helyettese;

- tagozatvezető;

- munkaközösség-vezető;

- gondnok; megbízás alapján (szakértő, tanár, szakoktató).

KIT ellenőriz?

- pedagógusokat (szaktanárokat, szakoktatókat);

- oktató-nevelő munkát segítőket;

- technikai dolgozókat (adminisztráció, titkárság, takarítók, karbantartók …);

- tanulókat (mely osztályokat, évfolyamokat, csoportokat).

MIKOR történik az ellenőrzés?

- a tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok (tanévkezdés, félévi értékelés, tanévzárás);

- a tevékenység befejezésekor (kimenet szabályozás);

- tevékenység közben (folyamatszabályozás).

MIT ellenőriz?

Intézményműködést:

- szakszerű, törvényes működést;

- takarékos gazdálkodást; gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat;

- egészséges és biztonságos munkafeltételek meglétét;

- a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának elvégeztetését;

- az intézményi vagyontárgyak használatának szabályszerűségét;

- a tervezési és beszámolási feladatok teljesítését;

- adminisztráció pontos vezetését;

- gazdálkodási, ügyviteli tevékenységet (számviteli tev. pénzkezelés, munkaerő és bérgazdálkodás, készletgazdálkodás, beruházások, felújítások, vagyonvédelem, élelmezési tevékenység …);

- tankötelezettségről szóló törvény maradéktalan érvényesülését tartalmi és formai szempontból;

- helyettesítések, túlórák vezetését, bizonylatolását;

- előírt nyomtatványok használatát.

Pedagógiai tevékenységet

- tantárgyfelosztást, munkabeosztást (tartalmi, formai szempontok alapján);

- az óraszám tervezésének törvényi felelősségét;

- az órarendet (órakedvezmények, tantárgyak sorrendisége);

- szakkörök ütemtervét;

- szabadidős programokat;

- szakmai jellegű kirándulások tervezését, tanári felügyelet meglétét;

- ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat;

- határidők betartását;

- végrehajtások színvonalát;

- tanításra, oktatásra vonatkozó okmányok vezetését (naplók, anyakönyvek, tanuló-nyilvántartások, osztályozó-, javítóvizsgák jegyzőkönyveit…);

- tanterveket, tanmeneteket;

- tanítási órákat, foglalkozásokat (kötelező, nem kötelező órákat, szakköröket, tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozást…);

- osztályfőnöki teendőket;

- tanórán kívüli tevékenységeket (könyvtár, ügyelet, tanfolyamokat…);

- munkatervi feladatok határidőre való teljesítését;

- szaktárgyi versenyek megszervezését;

- pályázatírás megszervezését; szakmai szertárak fejlesztését, anyagok, eszközök gazdaságos használatát;

- munkatervi iratok vezetését;

- értekezletek jegyzőkönyveit;

- osztályozást, értékelést;

- belső méréseket;

- tanulmányi eredményeket…

HOGYAN milyen módszerrel?

- folyamatos adatszolgáltatás elemzése;

- munkafolyamatba épített ellenőrzés során,

- adatellenőrzéssel;

- tevékenységellenőrzéssel (funkcionális ellenőrzés);

- beszámoltatás;

- aláírási jog gyakorlása;

- helyszíni ellenőrzés,

- határidő nyilvántartási rendszer alapján;

- óralátogatás; dokumentum (iratok, okmányok) ellenőrzése tételesen, vagy szúrópróbaszerűen, formailag vagy tartalmilag, folyamatosan vagy alkalomszerűen.

Természetesen az ellenőrzésnek vannak olyan területei, amelyeket folyamatosan napirenden kell tartanunk (határidők betartása, takarékos gazdálkodás…), vannak, amelyek azonos időközönként visszatérő feladatok (órarend, szakkörök ütemterve…) és vannak olyanok, amelyek csak alkalmankénti ellenőrzést igényelnek.

Mivel az iskolában a nevelő-oktató munka legfontosabb területe a tanítási óra, ezen terület ellenőrzését külön is megtervezzük.

A tervezéskor figyelembe vesszük:

- az iskolába érkező új pedagógusok tanóráinak látogatását, a látogatás során derül ki, hogy szükséges patronálni a pályakezdőt és akkor kire bízzuk, vagy nem szükséges a patronálás;

- mely tantárgyak tanításában, mely évfolyamokon vezettünk be új tantervet;

- mely területeken kezdtek el új módszerekkel, tankönyvekkel dolgozni;

- hol halmozódtak fel olyan hasznosítható tapasztalatok, amelyeket érdemes másoknak is átadni.

A tanóralátogatás ellenőrzési tervmintája:

hónap	látogatásra kijelölt			a látogatás célja	a látogatást végző személy
	tantárgy	osztály	nevelő

Iskolánk éves ellenőrzési tervmintája:

Az ellenőrzést végző személy KI?

Az ellenőrzött személy KIT? KIKET?

Az ellenőrzés tárgya MIT?

Az ellenőrzés módszere HOGYAN?

Az ellenőrzés ideje MIKOR? Mettől meddig?

2.10.2. Az iskola értékelési rendszere

Iskolánk értékelési rendszerének megtervezésekor azt fogalmazzuk meg, hogy KI? KIT? MIKOR? MIT? MILYEN FORMÁBAN? MILYEN CÉLLAL? HOGYAN? MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN? értékel.

KI végzi az értékelést?	KIT értékel?
– igazgató……………………………………..	valamennyi közösséget és egyént
– igazgatóhelyettes……………………………	irányítása alatt álló személyeket
– gyakorlati oktatásvezető illetve helyettese…	szakoktatókat
– tagozatvezető……………………………….	irányítása alatt dolgozó személyeket
– munkaközösség-vezető……………………...	vezetése alatt álló pedagógusokat
– gondnok…………………………………….	takarítók, karbantartók
– szaktanár, szakoktató………………………..	kollégákat és a diákokat

KINEK	MIKOR	MIT?
a nevelőtestület számára	tanév végén	az iskolai munka egész folyamatát
nem pedagógus dolgozóknak	félévenként	tájékoztatás az iskola eredményeiről
tanulóifjúságnak	félévben, év végén	elemző értékelés, a további feladatok ismertetése
szülői szervezetnek	év elején, félévben	az iskolában folyó munkát, tárgyi, személyi, szervezeti feltételek alakulását
iskolaszéknek	annak programja szerint	igény szerinti tájékoztatás az iskolai élet bármely területéről
fenntartónak	félévkor, év végén, igény szerint	a félévi és év végi pedagógiai munkát (értékelő értekezlet jegyzőkönyvét) képviselőtestületi ülésén a kért területről tájékoztatás

Ezen kívül még értékeljük:

a nevelő:

- felkészültségét;

- felkészülését;

- tanítási kultúrát;

- tanítás eredményességét;

- tevékenység, a magatartás és az iskolai célok értékek összhangját;

- az emberi kapcsolatokat.

MILYEN FORMÁBAN?

Az értékelés történhet:

- különböző jellegű értekezleteken;

- megbeszélés során,

- négyszemközti beszélgetés alkalmával;

- beszámolók alapján;

- jelentés(ek) alapján;

- csoportos értékelés keretében;

- kérdőíves módszerrel;

- klímateszt alapján összegző értékelés során,

- minőségi értékelés alapján;

- mennyiségi értékelés (megítélés, becslés, mérés) során.

MILYEN CÉLLAL?

A cél lehet:

- a kitűzött célok, feladatok teljesítésre való ösztönzés;

- a munkavégzés hatékonyságának javítása;

- problémák, eredmények feltárása;

- a továbbfejlesztés lehetőségeinek megbeszélése;

- a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése;

- a tanórai munka hatékonyságának növelése;

- az adminisztrációs munka pontossága;

- a határidők pontos betartatása;

- az ideális pedagógus-tanuló viszony erősítése;

- az iskola belső légkörének (pedagógus-pedagógus viszony) javítása;

- a pedagógus-szülő kapcsolat formáinak gazdagítása;

- az iskola nyitottságának fokozása…

MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN ÉRTÉKELÜNK?

Az értékelés szempontjai lehetnek:

- a munkaköri leírásban szereplő elvárások teljesítési szintje;

- a nevelőmunka színvonala, eredményessége;

- az oktatómunka minősége, eredményessége;

- a munkához való viszonyulás;

- a tanulókkal való bánásmód;

- a kollégákkal való kapcsolat;

- az új módszerek iránti fogékonyság;

- az önképzés iránti igényesség, (továbbképzés);

- kezdeményezőkészség

- az aktivitás;

- a konfliktuskezelési képesség, készség;

- tolerancia;

- önállóság;

- nyitottság;

- empátia;

- szervezőképesség, szervezőkészség…

Iskolánk értékelési rendszerét az ellenőrzési tervhez hasonlóan táblázatba foglaljuk, és évente megtervezzük, de készítünk egy hosszabb időszakra (5 év) szóló ellenőrzési és értékelési tervet az alábbi részlet alapján:

minden tanévben értékeljük:	minden tanév végén értékeljük:	kétévente értékeljük:	négyévente értékeljük:	az igazgató veze-tői ciklusa lejár-takor értékeljük:
tanmeneteket, mikroterveket,	az oktató-nevelő munka eredmé-nyességét,	a tanulói jogok érvényesülését,	a szülői jogok érvényesülését,	a pedagógiai program megva-lósítását,
tankönyvválasz-tást,	személyi- és tárgyi feltételeket,	az iskola belső légkörét,	a dolgozói érdek érvényesítését,	az iskola nyilvá-nossági rend-szerét,
a tanári munka hatékonyságát,	a tanórán kívüli foglalkozások hatékonyságát,	az új módszerek eredményességét,	az iskola kapcso-latrendszerét,	a költségvetési hatékonyságot,

Ugyanígy táblázatba foglaljuk az egyes nevelők és dolgozók értékelésének szempontjait is:

tevékenység	nagyon jól végzi	közepesen végzi	gyengén végzi
tehetséggondozás
differenciált foglalkozás
tanórára való felkészülés
osztályfőnöki tevékenység
rendezvények szervezése
versenyekre való felkészítés
fegyelmezés
ügyeleti munka
pontos órakezdés, befejezés
innováció
önképzés

Készítünk hasonló táblázatot a tanórai folyamatokra is. Ez esetben a függőleges oszlopokba ezek a kifejezések kerülnek:

felkészülés tanórára, az órai munka differenciálása, a kérdések megfogalmazása, a magyarázat színvonala, a motiválás, az érdeklődés fenntartása, alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz, logikus óravezetés, a tananyag arányos tervezése, óra végi összefoglalás, a tanulói teljesítmények reális értékelése…

A tanulók teljesítményének értékelése

Módjai:

- Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.

- Írásbeli: a számítási feladatok megoldásában, ábrázolásában elért gyakorlottság ellenőrzése.

- Gyakorlati: a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.

Helye a tanítás-tanulás folyamatában:

- rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán

- rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából

- írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatosan alapvető követelmény a számítási feladatok megoldása

- témazáró feladatlapok megoldása témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után

Súlypontjai:

- a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése

- az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése

- az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése

- a továbbhaladás feltétele a NAT minimum követelményeinek teljesítése. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a különféle méréseken elért eredmény. Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek is.

A teljesítmények rendszeres szóbeli, értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül, az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változhat:

Tantárgyi osztályzatok:

A tanulók minimálisan félévente a tantárgy heti óraszámával megegyező számú osztályzatot kapnak, a tantárgyi osztályzatok száma félévente legalább kettő. Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. A szakmai előkészítő és alapozó tantárgyaknál a modulok oktatása párhuzamosan történik. Elégtelen az az osztályzat, ha az összes modul osztályzata elégtelen.(Az 9. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók szöveges értékelést kapnak.) Osztályzatok: kitűnő (csak tanév végén) - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1).

Változatlanul érvényes az a tétel, hogy a tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét –és ne mindig– osztályozzuk.

Az osztályzás ma még nem mellőzhető motivációja - bár kétségkívül külső motivációja - a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek. Nem szűnt meg az osztályzás, de nevelési hatékonyságát növelni kell.

Az új, belépő tantárgyakban főként szavakkal értékeljünk, és minél konkrétabban mutassunk rá az elért eredmények vagy kudarcok okaira. Ebben az időszakban ismertessük meg a tanulókkal az új tantárgyak sajátos tanulási módszereit, világosítsuk meg, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk tőlük az adott tantárgyban.

Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is felfoghatjuk: a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A tanulók bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulása, hiszen ez a dolog igazán rájuk is tartozik, hiszen róluk van szó. Másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak –és elviselésüknek– megszokása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat fontos szempontja.

Fontos, hogy az osztályzat ne "kinyilatkoztatott" ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása.

Az egyes tantárgyak, valamint a magatartás és a szorgalom osztályzatok határozott szétválasztása a sokoldalúan fejlett személyiség formálását segíti elő.

Ennek megfelelően:

OSZTÁLYZAT

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.

Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.)

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy).

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

- A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle.

- Értékeljük a sikeres és sikertelen munkáját egyaránt.

- Új tantárgynál az első két hónapban jegy ne kerüljön az osztálynaplóba. (Értékelés szóban.)

- A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani!

- Hasznos tanács: ajánlott az ellenőrzőbe az első felindulás után beírni.

- Magatartás és szorgalom: havonta egy alkalommal, félévkor és tanév végén a magatartást és a szorgalmat értékeljük.

Magatartás: példás - jó - változó - rossz.

Szorgalom: példás - jó - változó - hanyag.

A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul.

2.10.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

I. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái

1. Témazáró dolgozat

2. A napi anyag írásbeli számonkérése (röpdolgozat)

3. Év eleji, félévi ( a félévi felmérés nem kötelező jellegű – a témazárók függvénye),

év végi felmérés

4. Házi dolgozat

II. Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje

– Témazáró dolgozat: az adott témakörök összefoglalása után; legalább egy héttel korábban bejelentve

– Év eleji felmérés: szeptember 25-ig

– Félévi felmérés: január hónapban

– Év végi felmérés: a végzős osztályokban április, az alsóbb évfolyamok esetében május hónapban

– Házi dolgozat: a feladat típusától, a dolgozat terjedelmétől függően a kihirdetéstől számított 1-3 hét

III. Az iskola írásbeli beszámoltatás korlátai

Témazáró dolgozat és felmérő legföljebb napi 2 lehet 1-1 tanulócsoport számára.

A pedagógus minden típusú írásbeli munkát köteles a megírást követő maximum két

héten belül, egyértelműen javítva megmutatni a tanulóknak, lehetővé téve a tanulói

véleményezést.

A különböző típusú írásbeli munkákat a szaktanár a tanév végéig /aug.31-ig/ köteles

megőrizni.

IV. Az iskolai írásbeli beszámoltatások súlya a tanulók értékelésében

Az írásbeli beszámolókat egy darab egyértelmű érdemjeggyel minősítjük. A félévi és

az év végi osztályzatok megállapítása súlyozott átlaggal történik. A témazáró

dolgozatok a félévi és év végi felmérő érdemjegyei kétszeres, a többi írásbeli munka

egyszeres súllyal szerepel.

Az év eleji felmérés jegye a 9. évfolyamos tanulók esetében csupán tájékoztató jellegű,

a felsőbb évfolyamokon egyszeres súlyú.

2.10.4.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

I. Írásbeli házi feladat

- A feladat célszerű legyen, a készségfejlesztést, gyakorlást, az ismeretek elmélyítését szolgálja.

- A házi feladatot is előkészítjük a tanórán.

Korlátai: - A házi feladatok kijelölésénél legyünk tekintettel a többi tantárgy igényére, illetve

a tanulók teherbíró képességére.

Péntekről –hétfőre és a tanítási szünetekre nem adunk írásbeli házi feladatot.

- A szakmai tárgyak rajzos feladatainak beadási határideje a kihirdetést követő 3-hét, ilyen típusú feladatokból félévenként maximum 3 lehet.

2.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A mellékletben található.

2.12. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok összehangolt, aktív együttműködése, melynek alapja a tanulók iránt érzett közös nevelési felelősség.

Nevelőmunkánk segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el a szülők részéről:

- aktív részvételt az iskolai rendezvényeken;

- őszinte véleménynyilvánítást;

- együttműködő magatartást;

- nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását;

- a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését;

- érdeklődő – segítő hozzáállást;

- szponzori segítségnyújtást.

Iskolánk pedagógusai –a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálják:

- rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról;

- nyílt napok, nyílt órák szervezése;

- előre tervezett szülői értekezletek;

- rendkívüli szülői értekezletek;

- fogadóórák;

- előadások szervezése (nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, stb. meghívásával);

- pályaválasztási tanácsadás;

- családlátogatás;

- közös kirándulások, sportrendezvények.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségét az alkalomszerű közös rendezvények szervezésében látjuk (szülő-pedagógus találkozó). Közösségi munkavégzést lehetne szervezni, egyéb akciókat a szülőkre bízni. Pl.: használt könyvek árusítása.

2.13. Tanórán kívüli foglalkozások

Iskolánk közösségi életének megszervezése és irányítása nehéz, de kihívó feladat. Ennek oka egyrészt abban rejlik, hogy tanulóink nagy része bejáró tanuló, s így gondot okoz a délutáni elfoglaltság. Ám az iskola által felkínált lehetőségek, és azok kihasználtsága azt mutatja, hogy érdemes akár nagy-nagy energia árán is megszervezni és "életben tartani" ezt a plusz feladatkört. Így a tanórán kívüli nevelés formái között említhető az énekkar, a kézműves szakkör, az irodalmi önképző kör.

Nagy az igény a számítástechnikai és videós szakkörök tartására, ugyanez a helyzet a diákpolitikai önképzőkörök szerveződése körül is.

Évek óta jól működő szakkörünk az egészségügyi szakkör, ahol a megszerzett ismeretek birtokában a tanulók szép eredményeket értek el a megyei szinten szervezett versenyeken.

Diáksportkörünk évek óta jól működik. Minden nap csoportfoglalkozásokat tartunk kiemelten a kosárlabda, labdarúgás, kézilabda területén. Minden évben indulunk középiskolai diákolimpián, ahol igen eredményesen szerepelnek tanulóink. Gyerekeink részéről nagy igényként jelentkezik a testépítés, kondicionálás, amely egyelőre sajnos megoldatlan, de terveink között szerepel a kondicionáló terem kialakítása, lévén a berendezési eszközök rendelkezésünkre állnak.

Hagyománynak számít intézetünkben az érettségi és felvételi felkészítő-előkészítő foglalkozások szervezése, melynek köszönhetően egyre több tanuló folytatja tanulmányait valamelyik felsőoktatási intézményben.

Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi Ady Endre Művelődési Házzal, ahol több műsorunk esztétikus megrendezését tudjuk lebonyolítani. Rendszeresen szervezünk színházlátogatást, tárlatlátogatást. Nagyon hasznosak azok a kirándulások, amelyek eljuttatják tanulóinkat megyei, illetve országos történelmi helyekre, múzeumokba. Osztálykirándulásaink mindig csodálatos élményt nyújtanak a tanulók számára.

Borzasztó nagy gondunka korán érkező, illetve későn hazainduló diákok elhelyezése. Részükre –a várakozás idejére– nagyon fontos lenne egy kultúrált helyiség "ifjúsági klub" kialakítása, amelyben az előzőeken túl az óraközi szüneteket és a "lyukas" órákat is hasznosan tölthetnék el tanulóink. Ezen a téren sok kihasználatlan lehetőségünk van, ezért ennek a területnek a fejlesztésére még sok gondot kell fordítanunk. Ezt a feladatot addig egy parányi "diákkuckó" tölti be.

A fiatalok körében egyre elterjedtebb az alkohol, a dohányzás és a drog élvezet. Számtalan helyen és alkalommal felhívjuk ezek káros hatására tanulóink figyelmét. Lehetőségeinkhez mérten felvilágosító illetve megelőző délutánokat szervezünk.

A tanórai munkát segítő felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat is tartunk igény szerint. 9-10. évfolyamon napi 2 óra tanulószobai foglalkozást biztosítunk szülői kérésre.

Szépirodalmi és szakkönyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók használatát iskolai szintű kulturális versenyeknek.

A szakiskolai tanulók megyei közismereti versenyére, SZKTV-re, szakközépiskolai tanulóknál az OKTV-re való felkészítés is szerepel tanórán kívüli kínálatunkban.

A jeles napok (Föld Napja, Víz Napja, stb.) sem kerülik el figyelmünket.

3. Az iskola képzési rendje, szakmai programja

Intézményünk a magyar kultúra és a szakképzés hagyományainak és az európai minőségrendszer alapelveinek felhasználásával, ötvözésével kívánja megvalósítani a 3. évezred iskoláját. Iskolánk az európai normák szerinti programok összeállításával kívánja neveltjeinek életesélyeit, munkaerő-piaci helytállását biztosítani, ezért programunkba tudatosan építettük be az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő ismereteket.

3.1 A képzés szakaszai, szakaszváltás szakmai követelményei, elérendő képességek, készségek, az iskolából való kilépés szakmai követelményei , elérendő képességek, készségek

3.1.1. A képzés célja

Államilag elismert minősítésnek megfelelő, korszerű általános műveltség és szakmai ismeretek átadása. Az alapképzésre differenciált képzési idővel ráépíthető a szakmunkás- és/vagy a technikusképesítés.

Iskolánk a szűk szakmai specializáció helyett a széles szakmai alapozás bevezetésével, az átjárhatóság biztosításával, valamint a szakmákon felüli képzés nevelési és oktatási programjának elkészítésével, bevezetésével kívánja az oktatást megszervezni.

3.1.2. Alapfeladataink

- kifejleszteni a tanulókban a korszerű technika, technológia iránti érdeklődést;

- megfelelő gyakorlat biztosítása a szakterülethez tartozó termékek gyártásában, karbantartásában, javításában, tervezésében;

- a megfelelő kommunikációs képességek kialakítása (írás, élőbeszéd, szakmai nyelvezet, rajzolás stb.);

- az adott szakterületen és szakmai szinten az alkotó gondolkodás fejlesztése, az újszerű megoldások keresésének és alkalmazásának ösztönzése.

3.1.3. Szakmai képesítést megszerzett tanulóink tevékenységére legyen jellemző

A szakmaszeretet, a tájékozottság szakmájának új eredményeiben:

- az európai minőségbiztosítási eljárásokon alapuló szakszerű munkára való törekvés;

- a munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi előírások alkalmazása a gyártás területén, a szakszervizekben vagy a megrendelőnél;

- a célszerű, takarékos és környezetkímélő anyagfelhasználás és -kezelés;

- a kulturált szakmai magatartás, igény és képesség a csoportmunkára;

- a magas szintű szakmai ismeretek, teljesítményképes tudás;

- a tájékozódási képesség a piacgazdasági körülmények között.

3.1. 4 A képzés szakaszai

- 4 éves szakközépiskolai képzés - amelyet 2 éves OKJ szerinti technikus képzés követ: könnyűipari, környezetvédelem - vízgazdálkodás, faipari szakma csoportokban;

- a 4 éves szakközépiskolai környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoportban 9-12. évfolyamig belügyi rendészeti pályákra előkészítő, általános rendész képzés fakultációs rendszerben;

- 2 éves szakiskolai képzés - amelyet 1 vagy 2 éves OKJ szakmai képzés követ: könnyűipari, faipari, humán, gépészet szakma csoportokban;

- 4 éves felzárkóztató szakiskolai képzés –gyengébb tanulmányi képességű, tanulási és viselkedési zavarokkal küzdő tanulók számára /párhuzamos közismereti és szakmai képzés/: könnyűipari, faipari, gépészeti szakmacsoportokban;

- 2 éves szakmai előkészítő képzés enyhén fogyatékos tanulók számára, amelyet szakmai képzés követ;

- könnyűipari szakmacsoportban

· szakiskolai OKJ képzés 8. általános végzett 16. életévét betöltött fiatalok számára

- könnyűipari, gépészeti szakma csoportokban

· érettségizettek szakmai OKJ technikus képzése 2 év

- könnyűipari, faipari, környezetvédelem–vízgazdálkodási szakmacsoportokban

· felnőttek képzése

A felsorolt szakmai csoportokban minimum 12 fő esetén (munkanélküliek átképzése, ill. igény szerinti 2 vagy többedik szakma megszerzése).

A szakmai képzéseknél az OKJ központi programjaiban előírt szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült óraterveket használjuk.

A szakmai programot a kerettantervek és a helyi tantervek fejezet tartalmazza.

3.1.5. A szakaszváltás követelményei

3.1.5.1. Általános iskolát végzettek képzései

Felvételi követelmények:

- kitöltött és iskolánkhoz eljuttatott jelentkezési lap, valamint egészségügyi alkalmasság a választott szakmára;

- a 8. osztály első félévi értesítője.

3.1.5.2. Szakközépiskolai képzés

A belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzésben résztvevők a fakultáció elvégzéséről és az önvédelmi előképzettségről, bejegyzést kapnak a bizonyítványukba. A 12. évfolyam végén a fakultációs tárgyakból a tanulók záróvizsgát tesznek.

A teljes képzési idő: érettségi + 2 év

A szakmai alapozás illetve szakmai előkészítés alatt tanult tantárgyakból az igazgató a tanuló kérésére felmentést adhat.

3.1.5.3. Szakmunkásképzés

A teljes képzési idő: az OKJ-ben előírtak alapján 1 vagy 2 év.

Beszámításra a tanult pályaorientáció nem ad lehetőséget.

Középiskolát végzettek szakmunkásképzése:

a) Felvételi követelmények

- középiskolai végzettség

b) Egészségügyi alkalmasság

A képzési idő: az OKJ -ben előírtak alapján

c) A képzési szakasz szakmunkásvizsgával zárul

3.1.6. Elérendő képességek, készségek

Könnyűipari szakmák

- női ruhakészítő: 11. és 12. évfolyamon –egy olyan szakmát ismer meg a tanuló, amelyik divatfüggő. A szakelméleti oktatás iskolánkban, a szakmai gyakorlat korszerű tanműhelyekben történik. A végzés után igen könnyen lehet munkahelyet találni a környező ruhagyárakban.

- bőrdíszműves: 11. és 12. évfolyamon –a divatos női és férfi táskák, apró áruk készítését sajátítják el. Szakelmélet iskolánkban, a szakmai gyakorlat Pásztón van.

Fémipari, faipari szakmák

Iskolánkban folyó 9., 10. pályaorientáló osztályok elvégzése után, illetve 16. életévet betöltötteknek az alábbi fémipari OKJ szakmákat indítjuk:

- hegesztő

- szerkezetlakatos

- asztalos

- faipari gépmunkás

- fémtömegcikk-gyártó

A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyekben, a Mátra Szakoktatási Kft-nél, illetve vállalkozóknál folyik.

Fémipari képzések középiskolát végzetteknek

Az iskolánkban tanuló 9-10.-es pályaorientációs osztályok számára, a 11.-12. évfolyamos szakközépiskolai képzés után, illetve érettségi után az alábbi fémipari OKJ képzéseket tervezzük, amennyiben igény van rá:

- hegesztő technikus

- acél- és fémszerkezeti technikus

- autószerelő

A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyekben, és vállalkozóknál folyik.

Kézműves szakmák

Iskolánk jól felszerelt kabinetjében népművész tanár oktatásával:

- szőnyegszövő: 1 év népművészeti hagyományokat követő képzésünk saját tanműhelyünkben népművész tanár vezetésével történik;

- csipkekészítő: 1 év. Szakmák művészi szintű elsajátítására van lehetősége a tanulóknak. Amennyiben otthoni, nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni ezt ajánljuk, hiszen gépek nem szükségesek hozzá.

- házvezetőnő: 11. és 12. évfolyamon a családi élet szervezésével, vezetésével, a táplálkozással, gyermekneveléssel, csecsemőápolással, idegenforgalmi, vendéglátói ismeretekkel foglalkozunk. Számítógépes szövegszerkesztés, sütés-főzés is a tananyag része. A saját otthon megszervezésén túl panziókban elhelyezkedni kívánó, illetve bébiszitterként, házvezetőként akár külföldön is munkát vállaló fiataloknak ajánljuk.

- fodrász: 11. és 12. évfolyamon oktatjuk ezt az igen kedvelt és szép szakmát. A szakelmélet iskolánkban, a szakmai gyakorlat vállalkozóknál, szalonokban történik. Ehhez gyakorlati oktatási helyet tudunk ajánlani Salgótarjánban a Ria Szalonban. Iskolánkban a szintvizsgák azonban fodrász kabinetben történnek.

Hátrányos helyzetű (tanulási zavarokkal küzdő) és fogyatékos tanulóknak ajánljuk szakmai előkészítő képzésünket, ahol 2 év alatt megismerkedhetnek az egyes szakképzési programokkal, tanulási, életviteli, mozgást javító képzésben részesülnek.

Hátrányaikat leküzdve bátran vághatnak az egyes –számukra ajánlott–, szakmák elsajátításához.

- varrómunkás: amely 1 éves képzés és különféle ruhagyárakban alkalmazott műveletekre készíti fel a tanulókat;

- lakástextil varró és javító: iskolai tanműhelyünkben folyik a szakmai gyakorlati oktatás, az itt tanuló gyerekek a függönyök, párnák, terítők készítését sajátítják el.

Technikusképzések

Elkezdhetők bárhol szerzett érettségi után is, a 13. és 14. évfolyamon. Azok a 8. általánost végzettek, akik a 9.-12. évfolyamot nálunk végzik és szakmai előkészítő tárgyakat is tanulnak –tantárgyi felmentést kaphatnak egyedi elbírálás alapján.

- ruhaipari technikum, három fajta szakirányú kimenettel:

· modellező: elsősorban szabásminták készítésével, szériázással, szabás-előkészítéssel foglalkozik. Divattervezői ismereteket is tanul.

· technológus: a gyártás technológiai feladatait koordinálja, ellenőrzi, irányítja. Műszaki dokumentációkat készít, varrodai irányítói munkakört tölthet be.

· marketinges: a termék reklámjával, bemutatók szervezésével, az előadással, kereskedelemmel foglalkozó szakember.

Mindhárom szakmai területen az iskola biztosítja a szakmai gyakorlatot. Számítógépes ismereteket, szakmai nyelvet is tanulnak a képzés során.

Valamennyi szakmairánnyal a Budapesti Könnyűipari Műszaki Főiskolán többletpontszámmal lehet továbbtanulni. Az iskolánkból felvételizők igen jó eredményeket érnek el.

OSZTV versenyeken évek óta az élmezőnyben végeznek tanulóink. Szakmai divatbemutatókon, divattervezői versenyeken vesznek részt.

- környezetvédelmi technikum

· természetvédelmi szak: természetvédelmi területek ökológiájával, állapotváltozásaival, a városi parkok, pihenő övezetek tervezésével, működésével, megóvásával, –a védett növény- és állatvilág létfenntartásával foglalkozó szakemberekké válhatnak tanulóink

· településfejlesztési szak: elsősorban önkormányzatoknál keresnek olyan szakembereket, akik az épített környezet táj és műemlékvédelmével, illetve városok, falvak kommunikációs problémáival (víz, szennyvíz, hulladék, energia) foglalkoznak

Világbanki támogatással szervezzük 13. és 14. évfolyamon. Iskolánkban jól felszerelt mérőlaboratóriumok biztosítják a gyakorlati képzést.

A 9.-12. osztályt nálunk végző tanulók a szakmai előkészítő tárgyak tanulásával tantárgyi felmentést kaphatnak.

Európai Uniós csatlakozásunk sokban függ a környezetvédelmi problémák megoldásától. Ezért az ezen a szakon végzett tanulók iránt igen nagy a kereslet.

Mindhárom szakról egyetemi, főiskolai továbbtanulás lehetséges.

Akkreditált felsőfokú képzés bevezetéséről még tárgyalások folynak a Szent István Egyetem Gyöngyösi Főiskolai karával Környezet informatikus OKJ szakon.

3.2. Az iskolában folyó szakképzési irányok

Környezetvédelem–vízgazdálkodás

- 52 547005 hulladékkezelő technikus;

- 52 5470 03 környezetvédelmi szakelőadó;

- 52 547004 környezetvédelmi gépész technikus;

- 21 78 9801 települési nem veszélyes hulladékgyűjtő és szállító;

- 33 789803 települési hulladékkezelő.

Müszaki szakterület

- 21 524302 faipari gépmunkás;

- 52 5411 03 bútor és épületasztalosipari technikus;

- 52 5499 06 hegesztőtechnikus;

- 52544301 acél-és fémszerkezeti technikus;

- 51 524102 autószerelő;

- 31 521605 csőhálózat szerelő;

- 31 523701 kerékpár szerelő;

- 52 549901 automatizálási technikus;

- 51 52 3301 fémforgácsoló;

- 34 527601 gyermekruha készítő;

- 33 527603 konfekcióipari szabász;

- 33 529103 textiljáték készítő;

- 51 527601 divat- stílustervező asszisztens.

A felsorolt szakmákat érdeklődés esetén és a szakmai követelményrendszerben előírt személyi és tárgyi feltételek megléte estén indítjuk.

3.2.1. Felnőttképzés

A Megyei Munkaügyi Központtal és a városi szervezettel együtt minden évben pályázunk a profilunkba eső felnőttképzési lehetőségekre.

Amennyiben vállalati igény van annak is meg tudunk felelni.

I. Helyzetelemzés

Az iskolában 1972-től működik a Szakmunkások Szakközépiskolája Levelező tagozata, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők részére nyújt továbbtanulási lehetőséget.

A tanítás hétfői és csütörtöki napokon 14 órától 18.30 óráig tart.

A hallgatók a Ktv. Alapján térítési díjat fizetnek.

Az 1993-as tanévben indult a nappali tagozat munkarendje szerinti felnőttoktatás a Szakmunkások Szakközépiskolája Intenzív tagozatán, szintén szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknek.

A levelező tagozaton három, az intenzív nappalin megemelt óraszámban két tanév a képzés idő.

Mindkét formában a szakmunkás-bizonyítvány mellé érettségi megszerzése a cél.

A tagozatok irányítását félállású tagozatvezető végzi.

A közismereti tárgyak tanítását az iskola fő- és félállású pedagógusai látják el, az „A” épület szaktantermeiben.

II. A képzés jelenleg

Ezek a képzési formák a vonatkozó jogszabály értelmében az idei (2000-2001) tanévben indulhattak utoljára.

Tantárgyak – óraszámok (kétheti);

Levelező tagozat:

11. osztályokban: magyar nyelv és irodalom 7

(megszűnő évfolyam) osztályfőnöki 1

történelem 2

matematika 6

fizika 2

kémia 3

összesen: 21 óra

12., 13. osztály tantárgyait és óraszámait a melléklet tartalmazza.

Intenzív tagozat:

13. osztály tantárgyait és óraszámait a melléklet tartalmazza.

Továbbra is fő célkitűzés az általános célok mellett, hogy minél több hallgató, tanuló érje el azt az ismeretszintet, mely birtokában eredményes érettségi vizsgát tehet, két, illetve három év után.

III. Új képzési forma bevezetése

1. Az iskola keretein belül 1972-től magas színvonalon működő felnőttképzés iránt érezhetően növekvő az igény. A felhalmozódott tapasztalatok, az intézet hosszú távú stratégiája elengedhetetlenné teszi, a megszűnők helyett (szakmunkások szakközépiskolája levelező és intenzív nappali tagozatok) az új követelményeknek megfelelően a felnőttképzés folytatását.

2. Új pedagógiai értelmezések

Az oktatás jelentősége fokozatosan növekszik, az oktatás rejtett kincs, melyet a felszínre kell hozni és kamatoztatni.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az egész életen át tartó tanulás igénye, lehetősége, kényszere.

A szabad munkavállalás gyakorlata egyre inkább szétfeszíti a korábbi kereteket.

A piac az új kívülről jött szabályozóerő az oktatásban. Az új típusú értékrendszerben fontos elem az eladható tudás, mely egyre inkább megtérülő beruházás.

Mindenki számára biztosítani kell az iskolarendszeren belül vagy kívül egy „második esélyt” az érvényesüléshez.

Európa szerte az érvényesül jobban, aki többet tud, és azt tudja, ami az életszakaszban és a társadalmi szituációkban anyagiakra váltható. Nem önmagában a diploma és bizonyítvány, hanem a megszerzett tudás értéke minősíti a hallgatót, tanulót.

A diplomát, a bizonyítványt a piaci viszonyok mérik.

3. Hazai jellemző és kívánatos irányok

Egy oktatási formában megszerzett bizonyítvány nem egész életre szóló útlevél. Az oktatási intézmény nem adhatja mindenkinek ugyanazt. Hagyományos ismeretkörök mellett az új szükségleteket is szolgálni kell.

Ilyenek:

- számítástechnika;

- idegen nyelv;

- közgazdaságtan;

- menedzseri ismeretek;

- természeti környezetei ismeretek;

- alapvető technikai ismeretek (amelyek a mindennapi tevékenység részei);

- vállalkozási ismeretek.

Hagyományos tantárgyak:

- magyar nyelv és irodalom;

- történelem;

- matematika;

- fizika;

- kémia;

- biológia;

- földrajz.

A középfokú műveltség mellett a főiskolai képzés feladatait is egyre inkább vállalni kell. Új kapcsolatok kiépítése a munkahelyekkel, mint kiemelt oktatási színtérrel, szintén sürgős feladat. A motiváltságot erősíti, ha a tanuló a továbbképzésének értelmét és hasznát is látja.

4. Követendő módszerek az új pedagógiai felfogás szelleméhez

A bizonyítványok, oklevelek statisztikai szemléletű megítélése helyett egyre inkább a mögötte lévő tudást értékelik és honorálják.

A tanulókat a szükségletek felismerésére kell nevelni, önszabályozás, saját sorsért való felelősség igényének kifejlesztésével. A tanulókkal el kell sajátítatni az új életvezetési technikákat, a modern piaci viszonyok értelmezését, a felhasznált lehetőségek célszerű kihasználását, hogy felkészültek legyenek a változó folyamatokból eredő kiszolgáltatottsággal szemben.

Hangsúlyozottan építeni kell a felnőttkorban kínálkozó előnyökre:

- az élettapasztalatra;

- a társadalmi tapasztalatokra;

- az érdekeltségre.

Az új tanulói-tanári viszonyban, nem a kiszolgáltatottságnak, hanem a kölcsönös érdek és előnynek kell a meghatározónak lenni, összekapcsolva a hatékonyabb minőségi oktatással.

5. Iskolarendszerű középiskolai felnőttoktatás

A közoktatás keretei között működő felnőttoktatásnak biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy azok a fiatalok, illetve fiatal és idősebb felnőttek, akik erre hivatott életkorban rendes iskolai tanulmányaikat –végzettséget nem szerezve– megszakították, vagy– bár teljes jogú végzettséggel– de a társadalom és önmaguk újabb igényeihez képest alacsonyabb iskolai fokozaton fejezték be tanulmányaikat, iskoláikat a közoktatás rendszerében folytathassák és az itt megszerezhető végzettség bármelyikét az iskolai felnőttoktatás intézményeiben megszerezhessék. Az iskolai felnőttoktatásban, mint „második esély” iskoláinak rendszere kap helyet.

A közoktatási törvény 78. §-a, 121. § (1) bekezdés 26. pontja a felnőttoktatás megszervezésének szabadságát biztosítja. A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó, ezért a „kimenet” követelményeiben eltérés nem lehet.

A nappali munkarend szerinti oktatásban azok vehetnek részt, akik még nem töltötték be huszonharmadik életévüket, s vállalni tudják a mindennapos iskolába járást. S miután a közoktatási törvény 69.§ (2) bekezdése alapján a tanulók sajátos helyzetére való tekintettel mentesíteni lehet őket a készségtárgyak tanulása alól, azok egy részének elhagyásával a rendelkezésre álló legalább 27 tanórában teljesíteni lehet a nappali oktatás követelményeit.

Nappali munkarend szerinti felnőttoktatást a „fiatal felnőttek”, a tizenhat-húsz év közöttiek részére szervezünk.

Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ahol a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább tíz százalékát ( a Ktv. Értelmében 52.§ (3) belkezdés), de nem éri el az ötven százalékot.

Az iskolarendszerű felnőttoktatásban a kerettantervről szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 2.§ (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi tanterv elkészítéséhez a rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervet alkalmazzuk. Egyedi sajátossága a középiskolai kerettantervnek, hogy már tartalmaz integrált tantárgyakat, ilyen tantárgy a művészeti ismeretek, valamint az anyanyelv és kommunikáció tantárgy.

Figyelembe véve azt, hogy a felnőttoktatásban résztvevők elsősorban iskolai végzettséget (érettségit) akarnak szervezni, s nem a szakképzésbe való részvételt kívánják tartalmilag előkészíteni, ezért elsősorban érettségi tantárgyak oktatásának, az informatikának, az idegen nyelv oktatásának céljaira használjuk fel a szabadon tervezhető tanórai foglalkozások órakeretét.

A helyi tanterv ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy a tanulónak részt kell-e vennie a kötelező tanórai foglalkozásokon és hány tanórai foglalkozáson ahhoz, hogy eleget tegyen a vele szemben támasztott elvárásnak. Abban az esetben ugyanis, ha a tanuló igazoltan és igazolatlanul a tanórák több mint 30%-áról hiányzott, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, ellenkező esetben a tanévet megismételheti.

A tanulói jogviszony pedig a jogszabály erejénél fogva megszűnik abban az esetben– a nappali tagozaton–, ha a tanuló 30 óránál többet mulasztott.

A tanulók a Ktv alapján csak a 11. évfolyamtól kezdődően fizetnek térítési díjat a levelező tagozaton, míg a nappali tagozaton nincs térítési díj.

Lehetősége van a tanulóknak középszintű és emeltszintű érettségi vizsgára felkészülni, érettségi vizsgát tenni 2005-től. Az ehhez (emelt szintű érettségi) szükséges emelt óraszámot azonban csak a nappali munkarend szerinti oktatásban tudjuk biztosítani. A levelező oktatásban a tanuló egyéni felkészítése keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal.

Vizsgázatás rendje: 5 tantárgyból kötelező érettségi vizsgát tenni. (irányadó a 78/2002. (IV.13.), 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet.)

– Magyar nyelv és irodalom

– Történelem

– Matematika

– Idegen nyelv

– Választott tantárgy (biológia, kémia, fizika, földünk és környezetünk)

Tanügyi dokumentumok:

– Általánosságban a szakközépiskola dokumentumait kell alkalmazni

–Bizonyítvány (?) 2005-től!

Kerettantervi óraterv

Felnőttek szakközépiskolája 9-12. évfolyam nappali tagozaton

Kerettantervi óra terv

felnőttek szakközépiskolája 9-12. évfolyam levelező tagozaton

3.3. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai illetve választható (nem tanórai) foglalkozások, tevékenységi formák indításának elvei, feltételei

Iskolai munkánk szerves részét képezik a választható foglalkozások, melyeket az óratervben jelenítünk meg. A közoktatási törvény értelmében meg kell különböztetnünk

- kötött és

- szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat

Kötött tanórán kívüli foglalkozások:

- tanulószoba (9-10. évfolyamon a szülők írásbeli kérésére indítjuk) és az

- iskolai sportkör

A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások formáiról a tantestület dönt:

- a tanuló (szülői) igények ismeretében (felmérés előző év végén);

- a rendelkezésre álló szakemberek körét számbavéve;

- az anyagi lehetőségek figyelembe vételével;

- a tanulói leterheltséget mérlegelve.

Indításuk feltétele: legalább 8 tanuló válassza az adott tevékenységi formát.

3.4. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

Iskolánkban az általános műveltséget átadó évfolyamokon (szakiskolában: 9-10. évfolyam, szakközépiskolában 9-12. évfolyam) működnek osztályok, majd ezt követően szakképző évfolyamokon (szakiskolában 1/11-1/12. évfolyam, szakközépiskolában 1/13-2/14. évfolyam) folytatódik a képzés. Jelenleg az átmenet éveit éljük, amely elhúzódik. 2001. szeptemberétől már csak a NAT és a kerettantervi rendelet alapján, illetve az OKJ szerint szervezhető osztályok indíthatók felmenő rendszerben.

A kétszintű (állami és helyi) szabályozás dokumentumainak bevezetési ütemezése:

évfolyam	9.	10.	11.	12.
tanév
2001/2002	KETA	RÉGI vagy NAT	RÉGI vagy NAT	RÉGI vagy NAT
2002/2003	KETA	KETA	RÉGI vagy NAT	RÉGI vagy NAT
2003/2004	KETA	KETA	KETA	RÉGI vagy NAT
2004/2005	KETA	KETA	KETA	KETA

KETA = a kerettantervek alapján felülvizsgált PP és helyi tanterv

NAT = a NAT alapján elfogadott és bevezetett tanterv

RÉGI = az 1978-as módosított tanterv

A táblázat alapján látható, hogy a bevezetés fokozatos, négy év múlva érjük el, hogy valamennyi évfolyamunkon a kerettantervi rendelet által szabályozott helyi tantervek alapján folyik majd az oktató-nevelő munka az iskolánkban.

Az iskolai osztályok kialakításában, szervezésében alapvető fontosságú a közoktatási törvény 3. sz. melléklete, mely az osztálylétszámokra vonatkozik.

Osztálybasorolásnál elsősorban az alábbi szempontok szerint mérlegelünk:

- a tanulók felkészültsége (hozott jegyek alapján);

- helybeli, bejáró, kollégista (lakóhely);

- a tanulni kívánt idegen nyelv;

- a tanulók szakirányú érdeklődése (fém-, fa-, ruhaipar, környezetvédelem).

Az új 9. osztályok illetve szakképző évfolyamok szervezése a jelentkezések alapján június hónapban megtörténik. Pótbeiratkozás lehetőségét kínáljuk még augusztus végén, esetleg pótjelentkezéseket indokolt esetben szeptember 10-éig fogadunk el. Az osztálybasorolást az igazgatóhelyettesek végzik. Az osztály csoportokra bontását jelenleg csak a számítástechnika, idegen nyelv és a szakmai tantárgyak indokolják. További csoportbontás korlátai a szűkös anyagi lehetőségekben, másrészt a tanteremszükségletben keresendők.

A hozzánk időnként igen gyenge előképzettséggel érkező tanulók számának növekedése megkívánja, hogy matematikából és magyarból is keressük meg, teremtsük meg a csoportbontás lehetőségét legalább 9-10. évfolyamon.

Ezenkívül fakultatív csoportok kialakításával segítsük a sikeres érettségi vizsgára való felkészülést 11-12. évfolyamon a kötelező és választható vizsgatantárgyak esetén.

A csoportbasorolás szempontjai:

- idegen nyelvből: előképzettségtől függően (kezdő, haladó);

- a többi tantárgyból: névsor szerint és arányosan.

A csoportba sorolást az osztályfőnök az érintett szaktanárral együtt végzi a tanév első hetében.

3. 5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság

3.5.1. Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei; a tanulók kiválasztásának elvei és módja; belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások; a beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek, eljárások

Az iskola induló évfolyamába való beiratkozásnál a törvényi előírások a mérvadóak, speciális feltételek nincsenek. Ennek megfelelően a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet –nappali rendszerű oktatásban– amelyben betölti a 22. életévét. Ez utóbbi egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a 7. életévében kezdte meg. Ehhez az életkorhoz három évet hozzá kell számítani a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetében, illetőleg a súlyos beilleszkedési nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulóknál, továbbá annál, aki tartós gyógykezelés alatt áll.

A középiskolai és szakiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a középiskolába, illetve a szakiskolába. E felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni.

A középiskolában és a szakiskolában a beiratkozáshoz be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát és az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. A szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt.

A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló élet elkezdéséhez szükséges ismeretek elsajátításában, aki már nem tanköteles, részt vehet akkor is, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel.

A hozzánk jelentkező szakiskolai tanulók kiválasztásánál a hozott jegyek átlaga a meghatározó, szakközépiskolai tanulóknál pedig a kötelező érettségi tárgyak átlaga dominál.

3.5.2. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba illetve iskolatípusba való lépés feltételei

A magasabb évfolyamokra lépésről döntésben a tanév, illetve a félév teljesítménye a perdöntő. Ezen időszak során adott folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés nyomán születik döntés valamennyi tantárgyban. A tanári döntést a nevelőtestület véleményezi. (Részletes feltételeket az egyes tantárgyak terveiben jelenítjük meg.)

Törvényi előírások vonatkoznak a felsőbb évfolyamokra beiratkozó tanulókra is. Abban az esetben, ha a tanuló korábbi iskolázása során valamely tárgyat nem tanult: türelmi időt kap, felzárkóztató segítség igénybevételével tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie az adott tantárgyból, miközben korcsoportjával együtt haladhat. Más középiskolából való átlépésnél a szakmai munkaközösségek felmérik a tanuló tantárgyi tudásszintjét, s indokolt esetben különbözeti vizsga letételére kötelezik.

3.5.3. Iskolán belül másik osztályba illetve iskolatípusba való átlépés feltételei

Iskolánkban –adott iskolatípuson belül– párhuzamos osztályba átléphet a tanuló indokolt esetben a szülő írásbeli kérése alapján, vagy fegyelmi áthelyezéssel. Ilyenkor a nem tanult tantárgyakból 3 hónapon belül osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak.

Szakiskola kilencedik évfolyamának elvégzése után lehetőség van arra, hogy a tanuló akár a szakközépiskola megfelelő évfolyamán folytathassa tanulmányait. Az iskola –munkaközösségei közreműködésével– meggyőződik a jelentkező tudásszintjéről, s ennek alapján hozhat döntést arról, hogy a tanulmányokat melyik évfolyam keretében lehet tovább folytatni.

Az, aki a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégezte, tanulmányait –szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével– középiskolában folytathatja, illetőleg bekapcsolódhat a tizedik évfolyam sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe, továbbá alapműveltségi vizsgát tehet. Amennyiben tanulmányait szakközépiskolában szeretné folytatni, erre mód és lehetőség van:

- tizenegyedik évfolyamon, ha tudásszintje kiemelkedő;

- tizedik, esetleg kilencedik évfolyamon is, a hiányok mértékétől függően.

Az osztályozó vizsga tantárgyai: a kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar, matematika, történelem) egy idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia, földrajz).

A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégzett tanuló a szakképző évfolyamok befejezése, a szakmai oklevél megszerzése után is bekapcsolódhat a nappali rendszerű szakközépiskolai oktatásba, amennyiben a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározott életkort nem töltötte be.

4. Az iskola élet és munkarendje

4.1. Általános munkarend

A tanév rendjét minden évben az OM rendelet szabályozza. A tanítás iskolánkban "A" és "B" hetes órarendben folyik. A napi életrendet a házirend szabályozza. A törvényben meghatározott tanítási szüneteken túli 5 tanítás nélküli munkanapot iskolánk a nevelőtestület döntése alapján –a diákönkormányzat véleményét kikérve– használja fel (továbbképzés, Fáy-napok, nevelési értekezlet, időszerű feladatok).

4.2. Tanulószoba

A Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők írásban igénylik, iskolánkban tanítási napokon délutáni időszakban 9-10. évfolyamon tanulószoba működik napi 2 órában.

4.3. Iskolai szolgáltatások

- Az iskolán belül iskolai sportkör működik, melynek célja, hogy tág teret biztosítson a mindennapos testedzéshez, a tanulóknak egyéni igényévé váljon az egészséges életmód megismerése, elsajátítása, annak vitele. Az ISK tagjai felügyelet mellett jogosultak használni az intézmény valamennyi sportlétesítményét, sporteszközeit, részt vehetnek a különböző sportcsoportok munkájában. Igényeik szerint a megrendezésre kerülő házi bajnokságok lehetőséget nyújtanak a megmérettetésre, a szintfelmérésre, a versenyzésre.

- Iskolánk nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából, az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A felmerülő költségeket a szülőnek kell fedezni.

- Különféle szakkörök működtetése tanulóink egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

- A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

- A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek:

· túrák kirándulások;

· színház- és mozilátogatások;

· tárlatlátogatások;

· műsoros iskolai rendezvények;

- Az iskola számítástechnikai termei tanári felügyelet mellett egyénileg, vagy csoportosan használhatók.

- A második szakma vizsgadíja térítésköteles. A térítés összegét az intézmény minden tanév február 15-ig a tanulók tudomására hozza.

4.4. Szociális ellátás

- A hátrányos helyzetű, több gyerekes családok gyerekei étkezési térítési díj kedvezményben részesülnek.

- Az iskolai büfében lehetőség van reggeli, tízórai vásárlására.

- Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása.

5. Az iskola hagyományai

Célkitűzésünk az iskolai tevékenység valamennyi területén és szintjén: egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás-nevelés megvalósítása.

Ennek megfelelően pedagógiai koncepciók tanulóközpontú, képzési programunk követelményközpontú felépítése az alapvető készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. A fejlesztéshez vezető folyamat fontos eleme –az ismeretek átadásán túl– a tanulói önmegvalósítás (szabadon választható foglalkozások) és az önképzés (tehetséggondozás) segítése.

Mindezek főként tanórán kívül valósulnak meg nálunk.

Formái: korrepetálások, szakkörök, versenyekre való felkészítések, érettségi-felvételi előkészítők, évközi szaktárgyi pontversenyek, a diáksportkör kínálata, könyvtári foglalkozások, szervezett színházlátogatások.

A hagyományteremtő rendezvények szervezése az utóbbi években felgyorsult iskolánkban, tanulóink aktív közreműködésével. A szokásos iskolai ünnepségeken túl nagy népszerűségnek örvendő rendezvények pl.:

- Szalagavató

- Farsangolás

- Karácsonyi hangversenyek

- A pályaválasztási célú "nyitott napok" (termékbemutató)

- Fordított nap (az év tanára cím odaítélése)

- Reform-klub kóstolóval egybekötött életmód bemutatója

- A kamaratermi vándorkiállítások

- A névadó Fáy-napok programja

Érzelemsivár tanulói környezetben fontosságukat nem kell hansúlyoznom.

Ahhoz, hogy iskolánk megnövekedett feladatait megfelelő színvonalon végezhesse, támogatókra van szüksége.

Szponzoraink segítő támogatását a köszönetnyilvánításokon túl meghívásokkal (iskolai ünnepségek), az évkönyvben való megjelentetéssel, gesztus értékű előnyök biztosításával (ingyenes teremhasználat a sportcsarnokban rendezendő vásáron) honoráljuk. E területen további lehetőségek kiaknázására, kölcsönös előnyök felkutatására törekszünk.

6. Az iskolai egészségnevelési és környezetnevelési program

6.1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI TERV

Jogszabályi háttér

1. a 2003. évi LXI tv..nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek.

2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.

(XII. 17.) Korm. Rendelet

3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott .Nemzeti stratégia a

kábítószer-fogyasztás visszaszorítására.

4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú

céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla

Nemzeti Programjáról

6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának

egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.

8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz.

melléklete

9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és

korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok

igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet

10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

A vizsgálatot az iskolában az egészségfejlesztésért felelős iskolai védőnő - más tanárokkal közösen végezi el és értékeli ki. Ennek alapján készül a program

Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése

A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti.

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére,

valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő

tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola

egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az

iskolai munka hatékonyságát.

A szülői munkaközösség, szülői szervezet

Ez a .szövetség. garancia lehet

arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program

megvalósulását.

Iskolaorvos, háziorvos védőnő

Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben

összhangban van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2)

bekezdésével)

- A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és

intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött

szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások

korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)

- Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése

- Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás

egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve

- Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos

feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt

részletesebben fel is sorolja).

Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:

- Az életmód és betegségek összefüggései

- Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az .iskolai diagnózis. kiegészítése,

megoldási javaslatok.

- A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás,

életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.

- Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

- Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül

hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben.

Az iskolai pedagógiai és iskola egészségügyi teamek együttműködésének kialakítására, ahol ez már

működik, ott folyamatossá és eredményessé tételére most kitűnő lehetőség a közösen

elkészítendő és végrehajtandó egészségnevelési/egészségfejlesztési terv.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget

nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.

A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik,

de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van.

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejleszési szakemberei és más egészségügyi

intézmények, szervezetek

Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába.

Rendvédelmi szervek

A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös

kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti,

közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának

Tájékozódás az érintettek körében

Szülők

A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék.

Diákok

A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni.

A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt

szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az iskolai ezirányú információgyűjtési lehetőségei. A közvetett információszerzésről, azaz a különböző vizsgálatokról és felmérésekről már szóltunk.

Iskolai alkalmazottak, pedagógusok

Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos.

Túl a tanári karon belüli, amúgy is természetes ismereteken, a pedagógus kollégák véleményét a munkaközösségeken keresztül kérdőíves felméréssel is célszerű megismerni.

Attitűd (viszonyulás) vizsgálata

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatban meglévő pozitív változtatási hajlandóságok, illetve a várható kooperáció motivációs bázisának felmérése az iskolában meglévő, egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember bevonásával. A vizsgálat legegyszerűbb módja az anonim, önkéntes, kérdőíves felmérés. A kérdőív összeállításánál körültekintően kell eljárni. A kérdések megfogalmazásánál az oktatási tárca által korábban kiküldött módszertani kiadványban található kérdőíveket használjuk fel. Kiemelt területek: a tanulók miként viszonyulnak a környezetükhöz (kortárscsoport, család, iskola), milyenek a higiénés szokásaik; hogyan viszonyulnak a különböző magatartási formákhoz, pl. dohányzás, alkohol fogyasztás, szexualitás .

Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást

szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket

felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az

egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

– önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

– az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

– az értékek ismerete

– az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

– a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

– a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

– a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

– a tanulás és a tanulás technikái

– az idővel való gazdálkodás szerepe

– a rizikóvállalás és határai

– a szenvedélybetegségek elkerülése

– a tanulási környezet alakítása

– a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

a tantárgyak, amelyekben az alábbi témakörök előfordulnak: /biológia, kémia, egészségügyi ismeretek, testnevelés, szakmai előkészítő /

– az egészséges táplálkozás témái

– a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

– a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció

– a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)

– a testi higiénia

– a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

– a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

– a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény

szervezettségével. Figyelmet kell fordítani osztályfőnöki órákon, és az óralátogatásokon arra:

– Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről?

– Megfelelően tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról,

a részképesség zavarokról? Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a pedagógiai

programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelőmunkában

–Megfelel.e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodik-e

asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő-e a világítás?

Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése?) figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő

testtartására? Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő,

egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar.) testhelyzetben

történő figyelést és tanulást? Ügyelnek-e arra, hogy az ülésrend időszakonkénti

változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének

terhelésében? Ügyelnek-e arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális

mértéket?

–A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik-e a mozgásigény

kielégítéséről (nem csupán az alsó tagozatosokra vonatkozóan). Beépítik-e óraterveikbe a

tanórán belüli mozgáslehetőségeket?

Iskolai programok : versenyek ,tanórán kívüli foglalkozások célja

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,

az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka),

a mindennapi testmozgás,

a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,

a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,

az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére,

a szexuális nevelés . már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

Tanórai foglalkozások

- Szaktárgyi órák témafeldolgozása

(Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv

tervezése során külön figyelmet érdemes fordítani. Osztályfőnöki órák (ajánlható az

osztályfőnöki órákhoz készített korábbi OM kerettantervi segédlet, amely az iskola

jellegétől, a témáktól függő konkrét témakörök feldolgozására alkalmasak, pl.: ismeretátadás

és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések tartoznak ide)

Tanórán kívüli foglalkozások

- Délutáni szabadidős foglalkozások

Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos

programok, csoportfoglalkozások.

- Egészségnap

Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést

igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül.

- Hétvégi iskolai programok

Sportrendezvények, kulturális programok.

- Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok

Tájékoztató fórumok

- Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató

Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső

előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.

- Szakmai tanácskozások, tréningek

Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni,

amikor csak engedi a program, illetve a téma.

Iskolán kívüli rendezvények

• Kortárssegítő képzés
• Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

Módszerek

Leghatékonyabbak az (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek.

–Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó

segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más

iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a

szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer

Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).

–Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a

tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a

témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.

–Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is

vonjuk be ezekbe

–Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként

jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete

–Határozzuk meg az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel

ellenőrzi a célok megvalósulását (célszerű a team tagjainak aktív, irányító

részvétele

a mindennapos iskolai testedzés program :

A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi

egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10),

valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló

243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között.

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki

fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az

azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény

életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi

teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a

szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés

egyaránt fejleszthető

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az

alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

–minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;

–minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési-

és légző-rendszer megfelelő terhelése;

–minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás

kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.)

Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait);

–a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön

figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző

testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait,

valamint az OM .Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez.

című, 2000-ben megjelent kiadványt]

–minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még

az eltérő adottságú tanulóknak is;

–a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-

programban;

–a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan

sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);

–a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

módszereink:

- Lehetőség van a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett számos

sportfoglalkozás felkínálása, azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak a pedagógiai

programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken, s a részvételt a

tanuló külön füzetében aláírással kell igazolnia a pedagógusnak

mindennapos iskolai testedzés program :

– .Működjön az iskolában egészségfejlesztő munkacsoport vagy munkaközösség,

amelyben a testnevelő tanárok, a biológia szakos kollégák egyaránt részt vesznek, s amelyben való részvételre felkérik az iskolaorvost, a védőnőt is.

A témához szorosan kapcsolódik a drogstratégia,_

6.2.Környezeti nevelési program

6.2.1. Alapok

6.2.1.1.Törvényi háttér

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

· 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

· 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

· 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

· 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.

Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).

A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:

· Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.

· A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.

1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket.

Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

Közoktatási jogszabályok

A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.

A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.

Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.”

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.

1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabály

Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

6.2.1.2. Helyzetkép

1. Belső környezet: az iskola

Tantermek száma: 26

Számítógépterem: 2

Környezetvédelmi labor: 2

Stúdió: 1

Tornaterem: 1

Könyvtár: 1

Az iskola helyi adottságai kitűnőek, az épületet egy udvar veszi körül, amelyben a meglévő környezeti értékek – mint pl. a régi erdei fenyők – megóvása, illetve ezeknek a pótlása kiemelt feladat.

Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés még nem működik, mivel sajnos a városban sem

A képzési irányok felsorolása a…. fejezetben történt meg.

Az iskola nagy előnye ezen programon belül, hogy a környezetvédelmi technikus képzés egyik fő profilunk, így személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk.

2. Az iskola közvetlen környezete

az un „Bányavárosi rész „ ahol az iskola található meglehetősen zajos és forgalmas környék. A kerítés melletti távolsági és helyi buszmegálló 6amely a kertbe is benyúlik / igen szemetes. Így külön gondot jelent a kerítésen a parkba bejutó szennyeződés eltakarítása

3. Külső környezet: a település és a régió

Bátonyterenye város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a csatornázást most folytatják. A városhoz tartozó zöld területek aránya igen kedvező, ami a terepgyakorlatokhoz felhasználható.

6.2.1.3. Erőforrások

1. Személyi erőforrások

Belső

· Az iskolában dolgozó 43 pedagógus példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.

· A technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal megvalósítani. Munkájukban legyenek igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben.

· A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi iskolánkban is tudunk számítani.

· A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 750 fő tanuló.

Külső

· A helyi intézményekkel, vállalatokkal kapcsolattartás megfelelő: Önkormányzat, Általános és középiskolák, Városgazdálkodási KHT

· A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés

· A civil szervezetekkel megtörtént a kapcsolatfelvétel /az egyetlen ilyen városi szervezet székhelye iskolánkban van/

· Szoros a kapcsolatunk a környékbeli Nemzeti Parkkal, Erdészettel, erdei iskolával

· A szülőkkel való kapcsolattartás sajnos már nem jellemző ennél a korosztálynál, de a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba.

2. Anyagi erőforrások

· A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához.

· Pályázatok segítségével (pl. KAC) a nyári táborozást, terepgyakorlatokat, erdei iskolákat stb. próbáljuk megvalósítani.

· A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.

· A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű lenne elnyerni.

6.2.2. Alapelvek, célok

6.2.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

A környezeti nevelés

· az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,

· természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,

· a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,

· a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által

· s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet.

Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

Célok a 14-20 éves korosztály esetében

· fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével

· rendszerszemléletre való nevelés,

· holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága

· tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

· a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása

· az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

· az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata

· helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

· globális összefüggések megértése

· fogyasztás helyébe életminőség helyezése

· létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

Helyi célok, értékek

· Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

· Helyi értékek és problémák feltérképezése

· Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)

· Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai)

· Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken

· Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken

· Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása

· A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel

Iskolánk környezeti nevelés hitvallása:

· A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.

· Az intézmény helyi adottságait ,erdők közelsége kihasználva, ennek a természeti értéknek a minél jobb megismerése szervesen épüljön be a helyi tantervbe.

· Az iskolánkban meglévő környezetvédelmi képzés segítse a többi szak környezet tudatos szemléletének kialakítását.

· Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében

Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását.

A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet is beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat.

A nem környezetvédelmi jellegű szakmák esetében a szakma művelőjének ismernie kell az alkalmazott technológia környezeti hatásait. Ehhez segítségül alkalmazhatók összefoglaló, áttekintő jellegű környezeti modulok, amelyek a hagyományos tanóráktól is eltérhetnek (pl. projekt módszer).

A környezetvédelmi jellegű szakmák esetén a szakmai és vizsgakövetelményeket modulrendszerű oktatásban kell végezni.

Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak.

2.2. Konkrét célok és feladatok

Célok

· A szakközépiskola és a szakképzés területén – úgy a műszaki, mint a humán szakmacsoport esetén – a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. Új – a környezeti neveléshez is kapcsolódó – tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása, melyek révén a nehezen kezelhető, magatartászavaros diákok számára segítséget tudunk nyújtani.

· A tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, melyek fontosak a közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén.

· A környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel kialakítása

Konkrét feladatok

· A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét

· A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni

· A város, illetve annak környezetének megismerése

· A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása

· Az iskolához közel eső természeti táj felfedezése, védelme, gondozása.

· A szelektív hulladékgyűjtés beindítása

· Az iskolapark ápolása

· A Duna –Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park alapos megismerése

· A környezetvédelmi szakos tanulók minél több nemzetközi programban vegyenek részt.

· A környezetvédelmi szakkörön az iskola tanulói közül minél többen vegyenek részt, vonzóvá váljon a 9-10.-es és a szakképzésben résztvevő diákok számára is.

· Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe

· Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)

· A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is

· Környezetvédelmi vetélkedők tartása

· Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás

MEGVALÓSÍTÁSI TERV

Programban résztvevők	Programterv-célok	Határidő	Minőségbiztosítás
			Eredményesség vizsgálati forma	Értékelés
Osztályfőnöki munkaközösség vezető	1.
	2.
	3.
	4.
Közismeret mk. Vezető	1.
	2.
	3.
	4.
fém, faipar, könnyűipar mk. Vezető	1.
	2.
	3.
	4.
Környezetvédelmi mk. vezető	1.
	2.
	3.
	4.
Vezető testület	1.
	2.
	3.
Tantestület- technikai dolgozók	1.
	2.
	3.
	4.
DÖK

6.2.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

6.2.3.1. Tanórai keretek

A) A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók

· törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt

Történelem

A tanulók

· ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

· a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról

Idegen nyelv

A tanulók

· váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

Matematika

A tanulókban

· alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen.

Biológia

A tanulók

· ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat

· ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit

Kémia

A tanulók

· rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel

· ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

· ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira

· kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti emlékeket

Informatika (számítástechnika)

A tanulók

· tanulják meg használni a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre

· futtassanak környezeti elemek változását figyelembevevő szimulációkat

· ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam)

A tanulók

· ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni

· ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni

· tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére

· ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam)

A tanulók

· legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük

· sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek

· tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)

· ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát

· sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

· látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban

· tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel

A tanulókban

· alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem

· alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során

Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk a megvalósítási ütemterv szerint!

B) NEM HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!)

A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:

· a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”

· a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által

· a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése

· kapcsolatközpontúság

· értelem és érzelem egysége

· módszerek sokfélesége

Komplex tanulási lehetőségek szakiskolákban:

1. Modul rendszerű oktatás

· Témanap

· Terepgyakorlat

· (nyári) Szakmai gyakorlat

· Tanulmányi kirándulás

· Szakmai napok diákszervezéssel

· Múzeumlátogatás (mesterségek, ősi kultúra)

2. Terepi foglalkozások

· Erdei iskola

· Terepgyakorlat

· Tanulmányi kirándulás

3. Játékok

· Érzékelést fejlesztő

· Szituációs

· Stimulációs

· Drámajáték

4. Kézműves foglalkozások

5. “Akciók”

· vetélkedők

· pályázatok

· újságkészítés

· kiállítás rendezése

· filmkészítés

· interjú

· kérdőív

· iskolarádió működtetése

· faültetés

· kutatómunka

· “nemzetközi akciók”

6. Modellezés

7. “Látogatás”

· múzeum

· állatkert

· botanikus kert

· szeméttelep

· hulladékégető

· szennyvíztisztító

· nemzeti park

· tanya

· papírgyár

8. Versenyek

9. Iskolazöldítés

10. Témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő…)

11. DÖK-nap

12. Jeles napok

13. Projektek (pl. savas eső, BISEL, GLOBE)

6.2.3.2. Tanórán kívüli foglalkozások

Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba.

A fentieken kívül pl.:

· Szakkör

· iskolatakarítási akció nap

· Tábor stb.

6.2.4. MÓDSZEREK

JÁTÉKOK

· Szituációs

· Memóriafejlesztő

· Kombinációs

· Érzékelést fejlesztő

· Ráhangolást segítő

· Bizalomerősítő

· Kapcsolatteremtést segítő

· Drámapedagógia

MODELLEZÉS

· Hatásvizsgálatok

· Rendszermodellezés

· Előrejelző

· Működő modellek készítése, elemzése

RIPORT MÓDSZER

· Kérdőíves felmérés

· Direkt riportok

· Fotóriport

PROJEKT MÓDSZER

· Analízis – akció projektek

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK

· Terepgyakorlatok

· Táborok

· Térképkészítés

· Egyszerű megfigyelések

· Célzott megfigyelések, mérések

AKTÍV, KREATÍV MUNKA

· Természetvédelmi és fenntartási munkák

· Rekonstrukciós munkák

· Madárvédelmi feladatok

· Szelektív hulladékgyűjtés

· Rend- és tisztasági verseny

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

· Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében

MŰVÉSZI KIFEJEZÉS

· Vizuális művészet a környezeti nevelésben

· Irodalmi alkotások

· Zeneművészet

· Fotóművészet

· Táncművészet

· Népművészet

· Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

· A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

6.2.5.. Taneszközök

Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz:

Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux.

Elsősegélykészlet alapvető anyag:

10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz.

Applikációs képek:

Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.

· Mikroszkópok

· Vízminőségi, talajminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek, vegyszerek

· Merítőháló

· Gumicsizma

· Zajszintmérő

· Meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök

6.2.6. Az iskolai környezet

Az épület

· A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak.

· Az épület energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő 5 éven belül kerüljön megvalósításra.

· A folyosók otthonosabbá tétele miatt szükség lenne padokra, ahová a diákok le tudnak ülni, mivel szünetekben nem tartózkodhatnak bent az osztálytermekben.

· Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden folyosó részre 6 db (összesen 50 db) szemét tárolóra . Az udvaron pedig egy papír-, és egy műanyag-tároló konténerre.

· A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen” gazdája ”. ”Egy terem – egy hangulat” (pl.: plakátokkal, , virágokkal stb.)

· A stúdióban üzemelő iskola rádióban minden héten egy “zöld” nap kerüljön bevezetésre, amikor hagyományőrzés történne, népzene, cigányzene stb.

· A tornaterem délutáni kihasználtságát elősegíteni lehetne egy-egy játékos sportvetélkedő, népi játékok megismerése, vagy az iskola mindennapi életéhez hozzátartozó edzések által.

Az iskolai életvitel

· Az iskolakert, -park ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe.

· A szerves hulladék gyűjtését és utána az újrahasznosítását, komposztálását ne csak a környezetvédelem szakos diákok végezzék, hanem pl. biológia, osztályfőnöki stb. óra keretén belül a 9-10.-es évfolyamok is.

· Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok pl. egy témanap vagy témahét keretén belül.

· A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetőség múzeum-látogatásra, vagy idős mesterek meglátogatására.

· A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen, vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb.

· A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve kidolgozni a konkrét feladatokat.

6.2.7. Kommunikáció

1. Iskolán belüli

A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a DÖK zöld tagozatán, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról.

Hozzunk létre egy környezeti nevelési bizottságot, amely a programok beindításáért illetve megvalósulásáéért felelős és segíti a tantestület munkáját.

A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat.

2. Iskolán kívüli

Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a települést és más intézményeket a diáknap, Fáy nap keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, mint pl. Kukabúvár, Ökotáj, Zöldpók, Természet BÚVÁR és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.

6.2.8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés

A közoktatás minőségfejlesztését a Comenius 2000 program hívatott segíteni.

A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme.

Az értékelés célja:

· A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek

· A program hatékonyságának meghatározása

· A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése

· Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk

· A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat, illetve tanulási tevékenységeket

· A program költséghatékonyságának meghatározása

· A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása

· A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetkezett változásának meghatározása

· Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában

· A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát az élethosszig tartó tanulást tartsák szem előtt, vegyenek részt pedagógus továbbképzéseken

Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek:

· Kérdőív

· Szociometriai vizsgálat

· Különböző megfigyelések

· Nyomon követő rendszer

· Egyéni vagy csoportos beszélgetések

· Diákönkormányzat egyedi értékelése (zöld kártyák bevezetése)

Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat.

Értékelő jelentés készítése:

· Jelentés célja

· Összegzés

· A program indoklása

· Célok

· Tevékenységek

· Értékelés eredménye

· Következtetések

· Javaslatok

6.2.9. Továbbképzések

A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok, és a program legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, továbbképzések, iskolán belül és akkreditált iskolán kívüli. (Továbbképzési terv)

A környezetvédelem területén dolgozó kollegák szakmaiságukkal segítsék az iskolában dolgozók munkáját.

Környezetvédelmi jeles napok az iskolai programban

Március 22. A Víz Világnapja

Április 22. A Föld Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Május 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja

Május 29. Vásárhelyi Emléknap (városi program)

Június 05. Környezetvédelmi Világnap (megyei program)

Október 05. Az Állatok Világnapja

Október 21. Földünkért Világnap

7. FOGYASZTÓVÉDELEM

Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:

a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog

b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga

c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga

d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga

a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog

e. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog

f. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga

g. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.

Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe.

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

“A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat)

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges például:

• a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
• az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
• a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

• a tájékozódás képessége,
• a döntési helyzet felismerése és
• a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

• Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.
  Például:
• anyag és áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései
  Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások
  Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);
  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;
  Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
  Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
  Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk
  Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia
  Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.
  Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai
  Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )
• Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
• Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
• Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
• Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek /ajánlás /

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

• Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
• Riportkészítés az eladókkal
• Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
• Egyéni és csoportos döntéshozatal
• Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
• Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
• Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
• Szimulációs játék, esettanulmány
• Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

8. Helyi tanterv

8.1. Helyi tanterv készítésének szempontjai

A kerettanterv iskolánk sajátosságai alapján formálódott helyi tantervvé: szakmakínálatunk, képzési formák, természeti–tárgyi–történelmi környezetünk, hagyományaink alakították tanítványaink képesség és tudásszintjét.

A tananyag tartalmát, a tanári-tanulási tevékenységformákat, az anyagfeldolgozás és képességfejlesztés arányát, a szabad órakeret tartalmát legtöbb esetben az új anyag feldolgozására, gyakran ismétlésre, gyakorlásra kellett fordítani, de kirándulást, helytörténeti órát is biztosít alkalmanként.

Munkánk során éltünk a Nemzeti Tankönyvkiadó kínálta lehetőséggel: 2001. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben felhasználjuk a kiadónál megjelentetett (általunk is használt) könyvekre kidolgozott tantervjavaslatokat.

8.2. Tantárgyi rendszer (tanított tantárgyak, óraszámok, műveltségi területek, részműveltségi területek beépülése az egyes tantárgyakba, kötelező, nem kötelező óraszámok)

Pedagógiai programunk egyik meghatározó a szakképző jelleg érvényesítése az oktatásban, a másik az átjárhatóság biztosítása.

Mindkét törekvés tükröződik a tantárgyi rendszerben a kilencedik évfolyamon megkezdődik a szakmára figyelés, s vele párhuzamosan az alapkészségek megerősítése, a az általános műveltségelemek erősítése folyik egy magasabb képzési szintre való átlépés lehetőségét biztosítva a tanuló számára.

A szakközépiskolai képzés közismereti tárgyai a sikeres érettségi vizsgára koncentrálnak: a kilencedik-tizedik évfolyamon a szabad órakerettel megerősített magyar nyelv és irodalom illetve matematika a nyelvi kommunikációs készségek és a logikus gondolkodás képességének fejlesztését teszi lehetővé; a tizenegy-tizenkettedik évfolyam biztosítja a kiscsoportos oktatást matematikából, és felkészítő órákat kínál a többi érettségi tantárgyból a tanulók választásának megfelelően az emeltszintű érettségi vizsgára.

A szakközépiskolai környezetvédelem–vízgazdálkodás szakmacsoportban a belügyi rendészeti pályákra előkészítő (általános rendész) fakultációs képzésben 9-12. évfolyamokon; Testnevelés és sportönvédelem, 11-12. évfolyamokon; Kommunikációs gyakorlat, Speciális társadalomismeret, Belügyi rendészeti ismeretek, tantárgyak kerülnek oktatásra.

A felzárkóztató, versenyfelkészítő csoportos és egyéni foglalkozások is az esélyek növelését segítik: a tanulók a négy év alatt hiányaik pótlására, tehetségük kibontakoztatására egyaránt kapnak lehetőséget; így nem csupán az érettségi vizsgára készülhetnek fel, hanem –egyéni motivációk alapján– a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges ismeretmennyiséget is szerezhetnek.

A szakiskola kilencedik--tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó oktató-nevelő munka folyik, melyet pályaorientáció, szakmai előkészítés és szakmai alapozó oktatás egészít ki.

Az általánosan művelő tárgyak feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapkészség (elsősorban gondolkodás, szövegértés, kifejezés) fejlesztése, az alapismeretek rendszerezése, elmélyítése.

Különösen hangsúlyos ez a cél- és feladategyüttes az "A" órarendi változat szerint dolgozó tanulókat illetően; a "B" változat megalapozottabb ismeretekkel és jobb tanulási készséggel belépő, erősebben terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztését célozza meg.

A vázolt lehetőségek és célok (rendszere) alapján szerveződött a szakiskolai óraterv és tantárgyi rendszer: az "A" változatban a szabad órakeret az informatika tantárgy óraszámát növeli egy megszerezhető képesítés lehetőségeként, a "B" óratervben a szakközépiskolába való átlépés esélyét növeli a természettudományos tárgyakat erősítve.

Mindkét képzéstípusban nagy hangsúlyt kap egyéni és csoportfoglalkozásformájában a felzárkóztatás; a "B" változat több lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is.

A szakképző évfolyamokra áthúzódó közismereti órák feladata az általános műveltség szinten tartása és a szakmai képzés erősítése (pl. a matematika óra keretében szakmai számítás).

A tantestület döntése alapján az általánosan művelő évfolyamokon beépül a kötelező órák rendszerébe 9.-10. évfolyamokon a szakmai orientáció, a 11.-12. évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó oktatás.

Sajátos nevelési igényű tanulók képzése

A hozzánk erre a képzésre érkező tanulók a környék enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktató tagozataiban, illetve az enyhe értelmi fogyatékosokat oktató iskoláiban végzettek, így a problémáikat meglehetősen jól ismerjük. Gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens foglalkoztatása szükséges. A tanulók egyéni bánásmódot és kiemelt figyelmet igényelnek. Iskolánk enyhe fokban sérült tanulói képzési rendszerünkbe kétféleképpen kapcsolódhatnak be. A 9-10. évfolyamon integrált képzés keretében, illetve önálló sajátos nevelési igényű osztályban kezdhetik meg tanulmányaikat. A tanulók beiskolázásánál a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye az irányadó. Az alapozó képzésben az ismeretek bővítése mellett fontos feladat a tanulók egyéni képességeinek, készségeinek megismerésére és fejlesztése a szükséges szakemberek (pszichológus, orvos, gyógypedagógus) bevonásával. A szakmai előkészítés keretében azoknak a készségeknek, képességeknek kialakítása a cél, melyek alkalmassá teszik őket a választott szakma elsajátítására. A tantárgy rendszere az OM által kiadott sajátos nevelési igényű tanulók iskolái számára kiadott tanterv.

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Tantárgyak	Óraszámok
	9. évfolyam	10. évfolyam	Szakképzési évfolyam
Magyar nyelv és irodalom	4	4	Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Valamennyi évfolyamon évi minimum 10 óra egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem tananyag beépítése kötelező. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg.
Történelem és társadalmi ismeretek	2	2
Idegen nyelv	2	2
Matematika	3	3
Informatika	2	2
Természetismeret – Biológia, egészségtan	1	1
Természetismeret – Fizika Természetismeret – Kémia	2,5	2,5
Földrajz	1,5	1,5
Pályaorientáció	2	0
Szakmai előkészítő ismeretek	5	0
Szakmai alapozó ismeretek	0	7
Testnevelés és sport	2	2
Osztályfőnöki	1	1
Kötött óraszám	28	28
Szabadon tervezhető	2	2
Kötelező óraszám	30	30
Kötelező eü. és ped. célú, (re)habilitációs órák a kötelező óraszám 15 %-ában

Megjegyzés:

Előkészítő szakiskola 9-10. évfolyam

Speciális szakiskola 9-10. évfolyam és szakképzési évfolyamok (minimum 2)

A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulók részére létesített előkészítő szakiskola, speciális szakiskola 9. évfolyamán a pályaorientáció és a szakmai előkészítő ismeretek, 10. évfolyamán a szakmai alapozó ismeretek tartalmát, követelményeit a szakiskolák helyi tanterveikben határozzák meg.

8.3. Óratervek

Szakiskolai óraterv "A"
A Kötelező órák (30 óra)	9.	10.	1/11.	2/12.	megjegyzés
Magyar nyelv és irodalom	3	3	1	1	* Az informatika tantárgy kapta a szabad sáv óráját ** A szakképző évfolyamok évi 6 óra közismereti képzést kötelesek adni; az első évfolyamon 37 órában Társadalmi ismeretek és etika kötelező. A tárgyak az alapműveltségi vizsga lehetőségét erősítik. Szakmai előkészítő tárgyai: szakmai alapozás külön táblázatban.
Történelem	2	2	-	-
Társadalomi ismeret és etika	-	-	1	-
Idegen nyelv	3	3	-	-
Matematika /Szakmai számítás	3	3	1	2
Informatika	1+1*	1+1*	1	1
Természetismeret :
Fizika	1	1	1	1
Kémia	1	-	-	-
Biológia	1	1	-	-
Földrajz	1	-	-	-
Ének-zene	1	1	-	-
Rajz és vizuális kultúra	1	1	-	-
Testnevelés	2	2	1	1
Pályaorinetáció	2	-	-	-
Szakmai előkészítő	6	-	-	-
Szakmai alapozás	-	10	-	-
Osztályfőnöki	1	1	-	-
Szabadon tervezhető	1*	1*	-	-
Összesen:	30	30	6**	6**
B1 Nem kötelező /választható/ foglalkozások
Csoportbontás: Idegen nyelv	3	3	-	-
Informatika	2	2	-	-
Mindennapos testnevelés	1	1	-	-
Iskolai sportkör	2	2	-	-
Versenyfelkészítés	1	1	-	-
Felzárkóztatás, korrepetálás	1,5	1,5	-	-
Diákkörök, szakkörök	2	2	-	-
Osztály- vagy csoportfoglalkozások	1	1	-	-
Összesen:	13,5	13,5	-	-
B2 Egyéni foglalkozások
Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása	1	1	-	-
Tehetségkibontakoztatás	0,5	0,5	-	-
Összesen:	1,5	1,5	-	-
A B egységből maximálisan 3 tanóra választható
Tanulószoba:	10	10	-	-

Szakiskolai óraterv "B"
A Kötelező órák	9.	10.	1/11.	2/12.	megjegyzés
Magyar nyelv és irodalom	3	3	1	1	* A szabad sáv órája a természetismeret alacsony óraszámú tárgyát erősíti esélyt adva a szakközépisko-lába való átlépésre. ** Az informatika a szakképző évfolyamokon a szakmai tárgyak óraszámában szerepel. *** A 6 óra átlépés esélyéhez szükséges tárgyakat erősíti. Szakmai előkészítés tárgyai külön táblázatban.
Történelem és állampolgári ismeretek	2	2	-	-
Társadalomi ismeret és etika	-	-	1	-
Idegen nyelv	3	3	1	1
Matematika / Szakmai számítás	3	3	1	2
Informatika	1	1	-**	-**
Fizika	2	2	1	1
Biológia	2	2	-	-
Kémia	1+1*	1	-	-
Földrajz	2	1*	-	-
Ének-zene	1	1	-	-
Rajz és vizuális kultúra	1	1	-	-
Testnevelés	2	2	1	1
Szakmai előkészítő	5	7	-	-
Osztályfőnöki	1	1	-	-
Szabadon tervezhető	1*	1*	-	-
Összesen:	30	30	6***	6***
B1 Nem kötelező /választható/ foglalkozások
Csoportbontás: Idegen nyelv	3	3	-	-
Informatika	1	1	-	-
Mindennapos testnevelés	1	1	-	-
Iskolai sportkör	2	2	-	-
Felzárkóztatás, korrepetálás	2,5	1,5	-	-
Versenyfelkészítés	1	2	-	-
Diákkörök, szakkörök	2	2	-	-
Osztály- vagy csoportfoglalkozások	1	1	-	-
Összesen:	13,5	13,5	-	-
B2 Egyéni foglalkozások:
Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása	1	0,5	-	-
Tehetségkibontakoztatás	0,5	1	-	-
Összesen:	1,5	1,5	-	-
A B egységből maximálisan választható 3 tanóra
Tanulószoba	10	10	-	-

SZAKKÉPZÉST ELŐKÉSZÍTŐ/FELZÁRKÓZTATÓ ÉVFOLYAM:

A szakképzést előkészítő évfolyam törvényi szabályozása alapvetően a Közoktatási törvény 27.§ (8. d) bekezdésében található:

„Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.”

A 8/2000 OM rendelet 25. §-a, illetve a 11/94 MKM rendelet 39/A § (1) pontja szerint:

„A közoktatási törvény 27 §-ának (8) bekezdésében meghatározott felzárkóztató oktatás felkészíthet:

• iskolai előképzettséghez nem,
• alapfokú iskolai végzettséghez – a nyolcadik osztály elvégzéséhez –,
• a tizedik osztály elvégzéséhez,
• alapműveltségi vizsgához kötött szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképzésbe való bekapcsolódásra.”

A szabályozás harmadik eleme a finanszírozás. Ez a rész is teljesen rendezett, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 3. számú mellékletében, „A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai” – 20. Iskolai oktatás, c) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamokon – fajlagos összeg: 259 000 Ft/tanuló, - cc) „A hozzájárulás kétszerese jár a szakiskolában a Közokt. Tv. 27.§-ának (8) bekezdése alapján, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9-10. évfolyamos tanulók után, ezen belül a 27.§ (8) bekezdésének d) pontja alapján a 2005. szeptember 1-étől bevezetésre

kerülő szakképzést előkészítő évfolyamon tanulók után a költségvetési év utolsó négy hónapjára.”

A Szakiskolai fejlesztési program „C” komponensében résztvevő Iskolánk a programban kötött négyoldalú szerződésben vállalta, hogy a 2005/2006. tanévben kipróbálja az egy éves felkészítő évfolyam programjait legalább két csoportban. A programirányítás pedig vállalta, hogy kifejleszti ezeket a programokat. Ennek megfelelően terveink szerint 2005. március 30-ra elkészülnek az egy éves felkészítő évfolyam tantervei, júniusig a hozzájuk alkalmazható tananyagok, segédletek, és még ebben a hónapban megtörténik a programokat szeptembertől bevezető pedagógusok felkészítése.

Az oktatás 12 fővel amely 1 osztály 2 szakmai csoportban történik /a tanulók érdeklődése szerint ez a szakmacsoport választható a :

• könnyűipar
• gépészet
• faipar területéről

Az oktatás kompetencia elven alapul és projekt módszerrel történik, melynek szakaszait a táblázatban mutatjuk be. Majd kompetencia bizonyítvány kiadásával zárul.

Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés óraterve

	9.	10.	11.	12.
Magyar nyelv és irodalom	148 (4)	148 (4)	148 (4)	128 (4)
Történelem	74 (2)	74 (2)	74 (2)	96 (3)
Társadalomismeret			37 (1)
Idegen nyelv*	148 (4)	148 (4)	148 (4)	128 (4)
Matematika	148 (4)	148 (4)	111* (3)	96* (3)
Fizika	37 (1)	74 (2)
Biológia	37 (1)	74 (2)	111 (3)	64 (2)
Kémia	74 (2)	37 (1)
Földünk és környezetünk	74 (2)	37 (1)
Informatika*	111 (3)	111 (3)	37 (1)	32 (1)
Ének-zene	37 (1)	37 (1)
Rajz és vizuális kultúra			37 (1)	37 (1)
Testnevelés és sport- önvédelem*	185 (5)	185 (5)	148 (4)	128 (4)
Osztályfőnöki	37 (1)	37 (1)	37 (1)	32 (1)
Kommunikációs gyakorlat*			74 (2)	64 (2)
Speciális társadalomismeret			37 (1)	64 (2)
Belügyi rendészeti ismeretek			111 (3)	96 (3)
Összesen	1110 (30)	1110 (30)	1110 (30)	960 (30)
Szabadon szervezhető	111 (3)		111 (3)	96 (3)
Ebből Szakmai orientáció (környv.)	74 (2)	74 (2)

* kötelező csoportbontás

( ) heti óraszám

Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés óraterve

2005/2006 tanévtől

Kötelező órák	9.	10.	11.	12.
Magyar nyelv és irodalom	148 (4)	148 (4)	148 (4)	128 (4) K
Történelem	74 (2)	74 (2)	74 (2)	96 (3) K
Társadalomismeret	–	–	37 (1)	–
Idegen nyelv*	111 (3)	111 (3)	148 (4)	128 (4) K
Matematika	148 (4)	148 (4)	111* (3)	96* (3) K
Fizika	37 (1)	74 (2)	–	–
Biológia	37 (1)	74 (2)	111 (3)	64 (2)
Kémia	74 (2)	37 (1)	–	–
Földünk és környezetünk	74 (2)	37 (1)	–	–
Informatika*	74 (2)	74 (2)	37 (1)	32 (1)
Ének-zene	37 (1)	37 (1)	–	–
Rajz és vizuális kultúra	–	–	37 (1)	32 (1)
Testnevelés és sport- önvédelem*	185 (5)	185 (5)	148 (4)	128 (4)
Osztályfőnöki	37 (1)	37 (1)	37 (1)	32 (1)
Kommunikációs gyakorlat*	–	–	74 (2)	64 (2)
Speciális társadalomismeret	–	–	37 (1)	64 (2)
Belügyi rendészeti ismeretek	–	–	111 (3)	96 (3)
Orosz nyelv	37 (1)	37 (1)	–	–
Katonai alapismeretek	37 (1)	37 (1)	–	–
Kötelező órák száma	1110 (30)	1110 (30)	1110 (30)	1110 (30)
Választható órák
Orosz nyelv	–	–	37 (1)	32 (1)
Katonai alapismeretek	–	–	74 (2)	64 (2)
Összesen	1110 (30)	1110 (30)	1221 (33)	1056 (33)

K Kötelező érettségi tantárgy * Kötelező csoportbontás ( ) Heti óraszám

Szakközépiskolai óraterv

Kötelező órák	9.	10.	11.		12.	11.		12.
			A			B
Magyar nyelv és irodalom	4+1*	4+1*	4	4K		4	4+1****K
Történelem és állampolgári ismeretek	2	2	2	3K		2+1***	3K
Társadalomismeret és etika	-	-	1	-		1	-
Idegen nyelv	4	4	3	3K		3	3K
Matematika	3+1*	3+1*	3	3K		3	3K
Ének-zene	1	1	-	-		-	-
Rajz- és vizuális kultúra	-	-	1	1		1	1
Osztályfőnöki	1	1	1	1		1	1
Testnevelés és sport	2	2	2	2		2	2
Fizika	2	1	Egy tárgy szabadon választható 2 2			Kettő tárgy szabadon választható 2+2 **** 2+2****V
Földünk és környezetünk	1	2
Biológia	1	2
Kémia	2	1
Informatika	2	2
Szakmai orientáció	3	3	-	-		-	-
Szakmacsoport alapozó oktatás	-	-	8+3**	8+3** V		8	8
Szabadon tervezhető	2*	2*	3**	3**V		3****	3****
Összesen	30	30	30	30		30	30

Megjegyzések:

** magyar nyelv és irodalom és a matematika óraszámát növeli 1-1 órával

*** a tanulók választása alapján növeli az érettségi tárgyak óraszámát
magyar nyelv és irodalom: 1-1
idegen nyelv : 1-1

történelem: 1-1
matematika: 1-1
természettudományos tárgy vagy informatika, vagy szakmai elméleti tárgy:1-1

**** 11. Évfolyamon a történelem,
12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom óraszámát növeli 1-1 órával és mindkét évfolyamon
lehetőséget ad a természettudományos tárgyak; az informatika óraszámának 2 órával való növe-
lésére.

11-12.évfolyamra 2 óratervi változat készült:
- az „A” variációt elsősorban az érettségihez kötött szakmai végzettséget megszerezni kívánóknak
ajánljuk (választható érettségi tárgy ez esetben: szakmai elméleti )
- a „B” variációt érettségi után továbbtanulóknak ajánljuk (választható érettségi tárgy ez esetben
természettudományos, vagy az informatika )

Nem kötelező /választható / foglalkozások

B1

Csoportbontás: Idegen nyelv	4	4	3	3	3	3
Informatika	2	2	-	-	-	-
Matematika	-	-	3	3	3	3
Második idegen nyelv Szakmai orientáció	3	3	-	-	-	-
Mindennapos testnevelés	1	1	1	1	1	1
Iskolai sportkör	2	2	2	2	2	2
Felzárkóztatás, korrepetálás	-	-	1	1	1	1
Tehetséggondozás, versenyfelkészítés	-	-	1	1	1	1
Diákkörök, szakkörök	0,5	0,5	1	1	1	1
Érettségi felkészítés	-	-	5***	5***	5***	5***
Osztály- vagy csoportfoglalkozás	1	1	1	1	1	1
Összesen:	13,5	13,5	18	18	18	18
B2 Egyéni foglalkozások
Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása	1	1	0,5	0,5	0,5	0,5
Tehetségkibontakoztatás	0,5	0,5	1	1	1	1
Összesen:	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5	1,5
A B egységből maximálisan választható 3 tanóra
Tanulószoba:	10	10	-	-	-	-

K: Kötelező érettségi tantárgy

V: választható érettségi tantárgy

Szakközépiskolai óraterv 2005/2006 tanévtől

Kötelező órák	9.	10.	11.		12.
Magyar nyelv és irodalom	148 (4)	148 (4)	148 (4)	128 (4) K
Történelem és állampolgári ismeretek	74 (2)	74 (2)	74 (2)	96 (3) K
Társadalomismeret és etika	-	-	37 (1)	-
Idegen nyelv*	111 (3)	111 (3)	111 (3)	96 (3) K
Matematika	111 (3)	111 (3)	111 (3)	96 (3) K
Ének-zene	37 (1)	37 (1)	-	-
Rajz- és vizuális kultúra	-	-	37 (1)	32 (1)
Osztályfőnöki	37 (1)	37 (1)	37 (1)	32 (1)
Testnevelés és sport	74 (2)	74 (2)	74 (2)	64 (2)
Fizika	74 (2)	37 (1)	37 (1)		-
Földünk és környezetünk	-	74 (2)	74 (2)		64 (2)
Biológia	74 (2)	37 (1)	37 (1)		64 (2)
Informatika*	74 (2)	74 (2)	37 (1)		32 (1)
Szakmacsoport alapozó oktatás	185 (5)	185 (5)	296 (8)	256 (8)
Katonai alapismeretek	37 (1)	37 (1)	–		–
Kémia	74 (2)	74 (2)	–		–
Kötelező órák száma	1110 (30)	1110 (30)	1110 (30)		1110 (30)
Választható tantárgy
Kémia	–	–	37 (1)		37 (1)
Katonai alapismeretek (választható tantárgy)	–	–	74 (2)	64 (2)
Összesen :	1110 (30)	1110 (30)	1221 (33)	1056 (33)

Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás külön táblázatban.

K Kötelező érettségi tantárgy ( ) Heti óraszám * Kötelező csoportbontás

Katonai alapismeretek

A tantárgy helye és szerepe az oktatás folyamatában

A katonai alapismeretek tantárgy az intézmény oktatási-nevelési tervének nélkülözhetetlen eleme, elsősorban a belügyi rendészeti pályára előkészítő képzésen belül. Különleges szerepe az – alapító okiratban is meghatározott – intézményi alapfeladatokból is következik.

A belügyi rendészeti pályára előkészítő szakközépiskolai képzésen túl mint választható tárgy pótolja azt a hiányt, amellyel a fiatalok 1990-től nem rendelkeznek.

Nincsenek ismereteik hazánk fegyveres és rendvédelmi szervezeteiről. Nem rendelkeznek kellő információkkal sem ők, sem szüleik korunk biztonsági, veszély, veszélyeztetettségi kockázati összefüggéseiről. A katasztrófáról, azok fajtáiról – / természeti, társadalom létével összefüggő vagy civilizációs /.

Mint NATO tagállam polgárai a lehetséges katonai vagy terror fenyegetettségről. A szándékosan előidézett biológiai, terrorista akciók során mesterségesen keltett fertőzésekről, járványokról, politikai okokra visszavezethető vagy háborús katasztrófákról. A fegyveres testületeknél, rendvédelmi szerveknél továbbtanulni szándékozókon túlmenően minden szakközépiskolai tanulónak alapvető ismeretekkel szolgál a tantárgy.

Ezt a szerepet erősíti az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, az intézmény alapvető dokumentuma is különös figyelemmel a XVII. – 1 pontjában leírtak, bombariadó esetén kötelező teendők.

A tananyag magas színvonalú oktatásán túlmenően megalapozza a jövő tiszt-tiszthelyettesi generáció elhivatottságát, szakmai és katonai alapismeretét, általános katonai képességeit, fizikai felkészültségét, erkölcsi és jellemtulajdonságait, mely utóbbi eddig is, más megfogalmazásban a PP. része volt.

A katonai alapismeretek tananyaga – kiegészülve a közismereti tantárgyakba beépülő katonai témakörökkel (11. és 12. évfolyamtól a belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés szaktárgyaival ) – célirányosan járul hozzá az idézett követelmények teljesüléséhez. A tantárgy a tantárgyi ismereteken túl módot nyújt az elkötelezettség, az erkölcs és jellemformálás megalapozására is. A katonák életét alapvetően szabályozó ismeretek oktatása – egyes elemeknek a napi tevékenységben való alkalmazása – hozzájárul a humánus emberi viszonyok, körülmények kialakulásához,

A tantárgy oktatásához szükséges engedélyt a MH. Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégiumtól beszereztük. (mellékelve).

A tantárgy oktatásához szükséges óratervekkel, vizsgaleírással rendelkezünk. A tantárgyat a 9-10. évfolyamon ~ 75%-ban pedagógusaink oktathatják.

Cél és feladatok

A katonai alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy az általános nevelési célokkal összhangban járuljon hozzá a növendékek (tanulók) pályaválasztásának megalapozásához. A szervesen egymásra épülő témakörök segítsék elő a katonai pályával szemben támasztott elemi követelmények elfogadását és továbbfejlesztésük kialakítását.

A szükségszerűen szabályozott katonai életrend, valamint a hivatásos tiszti és tiszthelyettesi életpálya elemi követelményeinek megismerése és elfogadása alapozza meg az életpálya választásának megerősítését. Hazánk honvédelmi koncepciója, a Magyar Honvédség alapvető feladatainak. a fegyvernemek, szakcsapatok, szolgálati ágak sajátosságainak megismerése járuljon hozzá a megalapozott szakválasztáshoz.

A tereptani ismeretek elsajátításával szerezzenek jártasságot a térképhasználat, a terepen való tájékozódás végrehajtásában.

A lövészeti ismeretek járuljanak hozzá a végrehajtandó lőgyakorlatok eredményességéhez, javítsák a növendékek (tanulók) koncentráló- és fegyelmezett feladat végrehajtó képességét.

Az alaki rendgyakorlatok alapozzák meg a növendékek (tanulók) mozgáskultúráját, fegyelmezett viselkedését, magatartását. A megszerzett ismeretek járuljanak hozzá a katonai felsőoktatási, valamint a tiszthelyettesi szakiskolai életrendbe történő zökkenőmentes beilleszkedéséhez.

A munkavédelmi – biztonságtechnikai ismeretek keretében sajátítsák el a munka és balesetvédelem irányelveit, illetve kötelességeiket e területen.

Az egészségügyi ismeretek keretében ismerjék meg a tanulók az elsősegély alapvető feladatait és gyakorolják be a teendőket.

A jogi ismeretek keretében törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a jogszabályok iránt, tájékoztatni kell a tanulókat a jogszabályok elérhetőségéről.

Követelmények

A növendékek (tanulók) értsék a szükségszerűen szabályozott katonai életrend és hivatásos tiszti, tiszthelyettesi életpálya elemi követelményeinek összefüggéseit. A megszerzett ismereteik, élményeik és tapasztalataik alapján legyenek képesek a szabályozott életrendet belsőleg elfogadni. Ismerjék a katonai együttélés, a napirend szerinti élet alapvető szabályait, saját és a katonai tanintézeti hallgatók jogait és kötelességeit, az alapvető katonai függelmi viszonyokat, a parancsnok általános kötelességeit.

Legyenek képesek a katonai udvariasság és a házirend előírásai szerint élni és cselekedni, illetve az osztály napirend szerinti életének irányítására. Szerezzenek kezdeti jártasságot az alapvető alaki követelmények teljesítésében, legyenek képesek egyénileg és kötelékben egyaránt esztétikusan és fegyelmezetten állni, mozogni, az elöljárónak tisztelettudóan köszönni, köszöntésére, kérdésére határozottan, szabatosan válaszolni, jelentkezni és jelenteni. Tanuljanak meg kötelékben menetdalokat énekelni.

Sajátítsák el az oktatott lőelméleti, fegyvertechnikai ismereteket. Tanulják meg a lőtéren és a lövészetek alkalmával betartandó biztonsági és környezetvédelmi rendszabályokat. Legyenek képesek az előírt lőgyakorlatok eredményes végrehajtására.

Ismerjék a katonai térképek alapvető jellemzőit, a terep ábrázolásának (sík és domborzati) módjait. Legyenek képesek távolságok meghatározására, a leggyakoribb terepelemek felismerésére, egyszerű térképolvasási feladatok megoldására. Szerezzenek elemi jártasságot a tájékozódási feladatokban, valamint a helymeghatározás végrehajtásában.

Hallgassanak meg tájékozató előadásokat a Magyar Honvédség rendeltetéséről, feladatairól, felépítéséről, főbb szervezeti elemeiről; a fegyvernemek, szakcsapatok és a szolgálati ágak alapvető funkcióiról és sajátosságairól; a tiszt és tiszthelyettes képzés rendszeréről, az egyetemi, főiskolai, tiszthelyettesi szakok konkrét követelményeiről, az első tiszti és tiszthelyettesi beosztások jellemzőiről. Nyerjenek betekintést a csapatok általános tevékenységébe.

Ismerjék meg a hivatásos tiszti és tiszthelyettesi életpálya követelményeit általában és szakonként konkrétan, továbbá az előrehaladás, előmenetel lehetőségeit.

A növendékek (tanulók) ismerjék meg és sajátítsák el a munkavédelem és balesetvédelem irányelveit, illetve kötelességeiket e területen.

Ismerjék meg a tanulók az elsősegély alapvető feladatait, és gyakorolják be a teendőket.

Legyenek tájékozottak a jogszabályok elérhetőségében, szerezzenek kezdeti jártasságot gyakorlatban történő esetleges alkalmazásukban.

8.4. Középszintű érettségi vizsga témakörei

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Magyar nyelv témakörök

1. Ember és a nyelv
2. Kommunikáció
3. A magyar nyelv története
4. Nyelv és társadalom
5. A nyelvi szintek
6. A szöveg
7. A retorika alapjai
8. Stílus és jelentés

Irodalom

1. Szerző, művek

1.1. Életművek a magyar irodalomból

1.2. Portrék

1.3. Látásmódok

1.4. A kortárs irodalomból

1.5. Világirodalom

1.6. Színház és dráma

1.7. Az irodalom határterületei

1.8. Regionális kultúra

2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.1. Témák, motívumok

2.2. Műfajok és poétika

2.3. Korszakok, stílustörténet

MATEMATIKA

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
2. Számelmélet, algebra
3. Függvények, az analízis elemei
4. Geometria, koordinátorgeometria, trigonometria
5. Valószínűség-számítás, statisztika

IDEGEN NYELV

1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika

TÖRTÉNELEM

1. Ókor és kultúrája
2. A középkor
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban
6. A polgári átalakulás, nemzetállamok és az imperializmus kora
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
11. A jelenkor
12. A mai magyar társadalom és életmód

FIZIKA

1. Mechanika
2. Hőtan, termodinamika
3. Elektromágnesesség
4. Atomfizika, magfizika
5. Gravitáció, csillagászat
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

KÉMIA

1. Általános kémia
2. Szervetlen kémia
3. Szerves kémia
4. Kémiai számítások

BIOLÓGIA

1. Bevezetés a biológiába
2. Egyed alatti szerveződési szint
3. Az egyed szerveződési szintje
4. Az emberi szervezet
5. Egyed feletti szerveződési szintek
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

FÖLDRAJZ

1. Térképi ismeretek
2. Kozmikus környezetünk
3. A geoszférák földrajza
4. A földrajzi övezetesség
5. Népesség- és településföldrajz
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
8. Magyarország földrajza
9. Európa regionális földrajza
10. A Európán kívüli földrészek földrajza
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

INFORMATIKA

1. Információs társadalom
2. Informatikai alapismeretek – hardver
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
4. Szövegszerkesztés
5. Táblázatkezelés
6. Adatbázis-kezelés
7. Információs hálózati szolgáltatások
8. Prezentáció és grafika
9. Könyvtárhasználat

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

I. Öltözködéskultúra

1. Divatismeret
2. Viselettörténet
3. Népművészet

II. A könnyűiparban alkalmazott anyagok

1. A könnyűiparban használatos anyagismereti alapfogalmak
2. A könnyűiparban használatos anyagok általános jellemzői
3. A könnyűiparban használatos nyersanyagok
4. A könnyűiparban használatos ragasztók, és kellékanyagok
5. Fonás, cérnázás
6. A szövés
7. A kötés
8. Nemszőtt-kelme gyártása
9. Bőrgyártás, szőrmegyártás
10. Műbőrgyártás
11. Cipőipari talpműbőrök

FAIPARI ALAPISMERETEK

1. A fa mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője
2. Az élő fa
3. A fa makroszkópiája
4. A faanyag nedvességtartalma
5. Az iparban használt legfontosabb fafajok
6. A fa hibái és betegségei
7. A fából készült fontosabb ipari választékok
8. Faipari szakrajz alapfogalmai
9. Fakötések
10. Egyszerű bútorok szerkezetei
11. A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása
12. Forgácsolás elmélete
13. A fűrészáru természetes szárítása
14. A fűrészáru máglyázása
15. A fűrészáru mesterséges szárítása

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

1. Az ember és a természeti környezet
2. Környezeti elemek
3. Települési alapismeretek
4. Tájékozódás és mérés a terepen
5. Vízgazdálkodási alapismeretek
6. Környezettechnikai eljárások ( a víz-és szennyvíztechnológiában)

KATONAI ALAPISMERETEK

– Szabályzat ismeret

– Alaki rendgyakorlat

– Magyar Honvédség és NATO ismeretek

– Katonai tereptan

– Munkavédelmi és biztonságtechnikai alapismeretek

– Egészségügyi ismeretek

– Jogi ismeretek

– Lövészeti ismeretek

8.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszer

A tanulókat évente két alkalommal (első félév, második félév) a testnevelés és sport sajátos eszköz és módszer-rendszerével fel kell mérni fizikai állapotukról.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése során megállapítható a kondícionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezek javítása érdekében főként az alap állóképességeket és a törzs tartóizomzatainak erejét, erő állóképességét fejlesztő gyakorlatokat kell végeztetni a tanórákon és a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon.

A vizsgálatok, mérések elvégzéséhez szükséges eszközök:

– stopperóra

– tömött labda

– mérőszalag

– futópálya (sík terület)

– tornaszőnyeg

A mérésre alkalmas próbák:

1. Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt

2. Az erő, erő állóképességek mérése: helyből távolugrás

hason fekvésből törzsemelés

hanyatt fekvésből felülés

fekvőtámasz karhajlítás

tömöttlabda-dobás előre (egykezes)

tömöttlabda-dobás hátra (kétkezes)

függés hajlított karral

négyütemű fekvő támasz

szlalom futás

Az eredmények értékelése után a tananyag hangsúlyait a gyenge pontok kijavítására, az alap állóképességek növelését szolgáló területre helyezzük. Ezek részben módosíthatják az éves tananyag egészének teljesítését.

9. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

A tanulás-tanítás folyamatában fontos szerepe jut a tankönyveknek, munkafüzeteknek és más tanulmányi segédleteknek, amelyek az eredményességet növelik. Különösen fontos ezek körültekintő, jó kiválasztása, ha figyelembe vesszük célkitűzésünket: az öntevékenység igényének és képességének fejlesztését. Nagy felelősséget jelent az egyes szaktanári munkaközösségnek, a minden szempontból legmegfelelőbb tankönyvek és tanulási segédletek megtalálása és kiválasztása.

A kiválasztásnál a következő alapelvek érvényesülnek:

- korszerű ismereteket tartalmazzon;

- megfeleljen az adott tantárgy vizsgakövetelményeinek;

- nyelvezet, tagoltsága igazodjon a korosztály és képzési szint sajátosságaihoz;

- segítse a megértést és rögzítést jó szemléltető ábrákkal, táblázatokkal, grafikonokkal, képekkel és a lényeges részek kiemelésével;

- adjon lehetőséget az ismeretek témakörönkénti összefoglalására, rendszerezésére és az önellenőrzésre;

- biztosítsa az önálló gyakorlás lehetőségét: a gyengébb tanulók számára a felzárkóztatást segítse, a jobb tanulóknak adjon módot arra, hogy próbára tehessék tudásukat;

- kivitele, nyomdatechnikája legyen esztétikus;

- kötése legyen tartós;

- ára ne legyen aránytalanul magas a színvonalához képest;

A szülők tájékoztatása az előírt tankönyvekről minden évben a végleges megrendelés előtt írásban történik.

A belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés esetén a Határőrség és Rendőrség megbízottjával egyeztetett tankönyveket és segédleteket alkalmazzuk.

A taneszközök kiválasztása az iskolatípusra vonatkozó kötelező eszköz és felszerelési jegyszék alapján történik. (A tantárgyi tantervekben található.)

Fontos megjegyezni, hogy taneszközeink jelentős része elavult, elhasználódott. Erőfeszítéseink ellenére csak lassú fejlődést, gyarapodást érhetünk el. Ha anyagi körülményeink lehetővé teszik, a jövőben is igyekszünk olyan eszközöket beszerezni, amelyek elősegítik céljaink megvalósítását.

A szakmai tankönyvek közül kevés szakmában van alternatív választási lehetőség. Amennyiben mégis előfordul, a szaktanár jelöli ki felhasználásra kerülőt minden évben. Egyébként a Nemzeti és Műszaki Tankönyvkiadó listáján szereplő könyveket alkalmazzuk.

A tanulmányi segédleteket illetően:

- ha a szaktanár és munkaközösség-vezető szerint elengedhetetlenül szükséges, akkor a tanulók megvásárolják, esetleg a fénymásoláshoz papírt biztosítanak;

- ha ajánlott, és a tanuló igényli, akkor fénymásolási díj fizetendő érte.

Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés javító vizsgákra vonatkozó szabályzata

1) A tanulót háromtagú vizsgabizottság vizsgáztatja (11/1194. (VI.08.) MKM rendelet, 25,26. §)

2) A tanulót legalább 15 nappal a vizsga előtt értesíteni kell. (11/1999. (VI.08.) MKM rendelet 26. § 2. bekezdés)

3) A javítóvizsga letétele

10. Iskolahasználók az iskolai közéletben

Az iskola társadalmát három nagy csoport, három különböző jellegű és összetételű közösség alkotja. Felnőttekből áll a nevelőtestület és a szülők közössége, különböző korú gyerekekből, fiatalokból a tanulói közösség. Ezek a közösségek feladatuknak megfelelően törvényben meghatározott jogokkal rendelkeznek, de ugyanígy szabályozottak kötelezettségeik. A három jól elkülönülő csoportot különböző jellegű kapcsolatok kötik össze. A tanár-diák kapcsolat meghatározó az iskolában, amelyben az együttes munka sokfélesége a jellemező, a családban természetesen továbbra is érvényes a szülő-gyermek kapcsolat, és kialakultak a nevelőtestület és a szülők közötti együttműködés formái is.

10.1. Tanulói részvétel

A diákérdekek képviseletének, érvényesítésének legfontosabb intézményei a diákönkormányzatok. A jól működő diákszervezetek sokat tehetnek azért, hogy a diákok magukénak érezzék az iskolát. Szervezeti felépítésüket maguk határozzák meg, alakítják ennek formáit az iskola hagyományai, a tanulói öntevékenység. Iskolánkban osztályonként alakítottak önkormányzati vezetőséget.

10.2. Tanári részvétel

A nevelőtestület tagjainak együttes felelősségük van, hiszen testületi hatáskörben dönthetnek olyan fontos kérdésekben, amelyek meghatározzák iskolánk tartalmi tevékenységét. (munkaterv, PP, SZMSZ, házirend, fegyelmi ügyek, tanulói továbbhaladás, stb.)

Sajátosságai tantestületünknek az is, hogy tagjai egyenrangúak, azonos jogokkal és kötelezettségekkel. Vannak különböző megbízásaink, választott tisztségeink, amely alapján részt vesznek az iskolai közéletben pl.: diákönkormányzatot segítő pedagógus, iskolaszék tagja, közalkalmazotti tanácsban való munkálkodás, stb.

10.3. Szülői részvétel

A szülői közösség elsőrendűen érdekelt az iskola dolgaiban gyereke révén, de annak működését, hatását, légkörét csak kívülről tapasztalja. A legtöbb információt áttételen keresztül kapja, egyrészt az iskola képviselőitől (igazgató, szaktanár, osztályfőnök), másrészt szülőtársaktól, s leggyakrabban magától az iskolába járó gyerektől. A hagyományos szülői értekezletek mellett a kapcsolattartás erősítése érdekében a nevelőtestület összes tagja havonta 1 nap 17:30-ig fogadóórát tart. A pontos időpontot az éves Munkaterv, Munkarend része határozza meg. A többi napokon a pedagógus előzetes bejelentkezés, rendkívüli esetben fogadja a szülőt.

A szülői szervezet (SZMK) arra való, hogy segítsen érvényt szerezni az együttes szülői akaratnak, hogy a szülők ténylegesen beleszólhassanak az iskola dolgaiba, programjának kialakításától kezdve a szervezeti működéséig. Jó lehetőség az osztály szülői munkaközösségek mellett a szülői érdekek képviseletére, az iskolai közéletben való részvételre az iskolánkban is működő iskolaszék.

Az iskolai közösségek működését valamint kapcsolattartásuk formáit és rendjét SZMSZ-ünk részletesen szabályozza.

11. A PEDAGÓGIAI PROgram megvalósításának feltételei

11.1. Szakmai, személyi feltételek

11.1.1. A program megvalósításához szükséges szakmai felkészültség megléte (hiánya)

Iskolánkban a diákok képzését, nevelését a 58 fő főállású tanár, nevelő, oktatóval szemben jelenleg:

- 44 fő főállású;

- 5 fő részmunkaidős;

- 9 fő óraadó;

- 6 fő nevelést segítő főállású pedagógus látja el.

Ebből 5 fő oktatói, 19 fő szakmai tárgyakat, 31 fő közismeretet tanít. A 62 férőhellyel rendelkező kollégiumot a kollégiumvezető mellett 2 főállású, 1 félállású nevelő, valamint 1 fő éjszakai ügyeletes van foglalkoztatva.

A Szakmunkások Szakközépiskolája Intenzív és Levelező tagozatát 1 fő félállású pedagógus vezeti és az intézet pedagógusai tanítanak.

A belső minőségbiztosítási rendszert 1 fő fél és az ifjúságvédelmet szintén 1 fő pedagógus félállásban látja el, mint ahogy a diákönkormányzat segítése sem főállásban történik. Az 1 fő szabadidőszervezői hely nincsen betöltve, míg a tornacsarnok programjait 1 fő főállású programszervező koordinálja. Hiányzó szakemberek: gyógypedagógus, vegyész mérnök tanár, biológus, faipari mérnök tanár.

A meglévő 18 üres álláshelyek feladatai még részmunkaidős és az óraadó kollégák alkalmazásával sincsen kitöltve, így igen magas a túlórák száma. Ezen túlmenően az óraadó és félállású kollégákat kevésbé lehet bevonni az oktatással és neveléssel összefüggő egyéb feladatokba.

Jelenleg hiányos főállású pedagógus létszámmal az iskola nem tud teljességgel megfelelni a jogszabályi előírásoknak. A meglévő főállású pedagógus létszámmal még az igen magas túlóra mellett is gondot jelent, például az érettségiző osztályokban a matematika, vagy az idegen nyelv oktatása. Félállású és óraadó kollégákat kell foglalkoztatni. Nem szerencsés, hogy több pedagógus a jelenlegi képzési formáknál csak az egyik szakját tudja alkalmazni, vagy csak egy szakos képzettséggel rendelkezik. Több pedagógus végzettségénél fogva csak a 9. és 10. osztályokban taníthat.

A főállású pedagógusok végzettsége

A státuszban lévő szakoktatók közül (13 fő):

- 4 fő nem rendelkezik az előír végzettséggel, közülük 1 főnek a nyugdíjazása folyamatban van, 2 fő GYES-en van.

A műszaki tanároknál a 9 fő a megfelelő egyetemi, vagy főiskolai mérnöktanári, vagy műszaki tanári végzettséggel rendelkezik.

A közismeretet tanítóknál:

- egyszakos főiskolai végzettséggel 3 fő;

- kétszakos főiskolai végzettséggel 6 fő;

- egyszakos egyetemi végzettséggel 3 fő;

- kétszakos egyetemi végzettséggel 3 fő

- főiskolai egy vagy kétszakos és egy szakos egyetemi végzettséggel 7 fő rendelkezik.

Az egyetemi tanulmányokat folytatók közül 1 fő az idén szerzi meg magyar nyelv és irodalom szakon az egyetemi végzettséget, 1 fő pedig a jövő tanévben fejezi be tanulmányait fizika egyetemi kiegészítő szakon. Két pedagógus kolléga rendelkezik közoktatás-vezetői szakon szerzett végzettséggel, 2 fő pedig az idén fejezi be a közoktatás-vezetői szakkal kapcsolatos tanulmányait.

Az 5 vezető közül 1 fő az idén szerzi meg a tanügyigazgatási-vezetői végzettséget, a többi nem rendelkezik ilyen végzettséggel.

Két nem pedagógus állományban lévő kolléga is tanulmányokat folytat. Egy fő tanárképző főiskolán számítástechnika tanári szakon, a másik gyógypedagógiai főiskolán.

A továbbképzési programot mellékelve található.

A következő tanévre az üres állásokat a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint kell betölteni. A közismereti tantárgyak területén 9-10. évfolyamokon bevezetésre kerülő ének-zene, művészeti tantárgyak és a megemelt óraszámú nyelvoktatáshoz is szaktanárokat kell biztosítani. Az állások betöltésénél a 11. osztálytól a bővülő érettségi tárgyak és a választható szaktárgyak óraigényét is figyelembe kell venni! A leírtakra figyelemmel a program végrehajtható.

11.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek

11.2.1. Az iskolaépület állapota

Az oktatás az iskola Bátonyterenye, Ózdi út 39. szám alatti épületegyüttesében, valamint az Orgona út 1. szám alatt lévő, volt FŰTŐBER tanműhelyben és egyéb –nem az iskolához tartozó szakmai oktatóhelyeken– folyik.

A karbantartási költségek a tulajdonost, Bátonyterenye Önkormányzatát, míg a működéssel kapcsolatos költségek Nógrád Megye Közgyűlésének Önkormányzatát terhelik.

Az elmúlt évben 50 éves iskola magában hordja a több évtized történetét, a felhalmozott szakmai és pedagógiai tapasztalatokat, küllemében és sajnos állagában az eltelt ötven évet. A padlóburkolat, a tetőzet, az elektromos hálózat felújításra szorul.

Az iskola épületegyüttesében összesen 26 tanterem, köztük 2 számítógépes, 2 környezetvédelmi, 2 nyelvi, 1 mechanikai mérőműszeres, 1 fodrász kabinet, valamint egy házvezetőnő-képző komplexum szolgálja az oktatást.

A felsoroltakon kívül az osztálytermek felszereltsége nagymértékű fejlesztésre szorul.

Különösen igaz ez a közismereti tárgyak szakkabinetjére.

Az utcafronti épületrészben (A épület) található tantermek többsége, az ebédlő és a konyha, az orvosi szoba, a diákkuckó és a jelentős könyvállománnyal rendelkező könyvtár, az irodahelyiségek, raktárok és az iskolai büfé, raktárhelyiségek, vizesblokkok.

Az iskolaudvar másik végén lévő épületben (B épület) 6 tanterem, 2 faipari műhely, fodrász, ruhaipari és szőnyegszövő kabinet került kialakításra.

Sajnálatos, hogy a kilencvenes évek közepétől jelentősebb beruházás a fodrász kabinet, a mérőlabor, valamint a számítógépes kabinetek kivételével nem történt.

Ennek ellenére a tárgyi feltételek és eszközrendszer fejlesztése mellett lehetséges a programban leírtak megfelelő megvalósítására.

A gyakorlati oktatás másik helyszíne a "FŰTŐBER" tanműhely, hegesztő, fémipari, gépi forgácsoló, faesztergályos tanműhellyel, valamint 2 oktatóteremmel; ennek ellenére a hatalmas csarnok csak részben van kihasználva. Gépeink többsége bár nem mindenben felel meg a legmodernebb követelményeknek, de oktatási célokra megfelelőek.

A téli időszakban jelentős összegeket emészt fel a fűtés, a tetőzet több helyen beázik, a falak festésre szorulnak.

Az Ózdi épületegyüttes egyetlen modern épületrésze az 1993-ban átadott tornacsarnok, melyet helytelenül városi sportcsarnoknak neveznek. Oktatási időben alapvetően a testnevelési órák helyszíne, a kora délutáni órákban a diáksporté, azt követően városi feladatokat lát el.

1 szabadidő-szervező és 2 fős takarítószemélyzet gondoskodik a zavartalan működésről. A szerény bevétel mellett minden fenntartási költséget az iskola költségvetéséből kell fedezni, a város csak jelképes összeget áldoz.

Az iskolának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Iskolánk a közismeret területén matematika, fizika, kémia, magyar és történelem szaktanteremmel rendelkezik.

Ezekben a szaktantermekben a szokásos oktatási berendezéseken túl vannak elhelyezve a tanulást segítő eszközök.

Kialakításra került a biológia szertár és a környezetvédelmi kabinet. A PHARE pályázaton nyert korszerű berendezéseink magas tanítási színvonalat biztosítanak.

Idegen nyelvi kabinetünk még csak részben került kialakításra, de számos audiokazetta és eszköz, videolánc teszi lehetővé a nyelvtanítás színesebbé tételét.

A 2001-2002. tanévben tervezzük kialakítani teljes idegen nyelvű kabinetrendszert, ahol az előzőeken túl számítógépek, illetve számítógépes oktatóprogramok segítik majd a pedagógusok munkáját, a tanulók tanulását.

Iskolánk jól felszerelt könyvtárral rendelkezik. Könyvállománya tartalmazza a szépirodalmi könyveken túl a tankönyveket, és nagy segítséget tud nyújtani az iskola által oktatott szakmák szakirodalmában is. A modern változó világ megköveteli az állomány folyamatos felújítását, melyre az iskola szegényes anyagi körülményei nem mindig adnak lehetőséget.

Halaszthatatlan feladat a könyvállomány számítógépes regisztrációja.

A testnevelési órák szép környezetben zajlanak a nagyon jó felszereltségű, új sportcsarnokban. Ez a hatalma csarnok alkalmas bizonyos iskolai rendezvények lebonyolítására. A tetőtéri tágas helyiséget kondicionáló teremnek rendezzük be, amelynek berendezése már jelenleg is rendelkezésünkre áll. Tanulóink 16 órától szervezetten használhatják a tornacsarnokot a hét valamennyi munkanapján.

Az iskolaudvaron található teniszpálya –felújítását követően– ősszel és tavasszal, illetve nyáron a diákok rendelkezésére állhat. Hideg telek idején korcsolyapályát is ki tudunk alakítani, ami nagyon népszerű lehet a gyerekek körében.

Iskolánk zárt láncú televízó-hálózattal rendelkezik. Mindez 22 TV készülékkel megoldott, melyből 2 fekete-fehér, a többi színes készülék. A zárt láncú hálózat lehetőséget nyújt egyszerre két videoműsor megtekintésére. Sok tantárgyhoz videofilmekkel rendelkezünk, mely oktatásunkat színesebbé és színvonalasabbá teszi. Zárt láncú hálózatunk nagy segítség az ünnepi megemlékezések esetében is. Audio-vizuális eszköztárunkhoz tartozik még 6 video lejátszó, melyet szükség esetén a tantermekbe tudunk kivinni és használni, illetve 3 videokamera. Minden tanteremben hangszóró található. Ezek biztosítják az információk átadását, zavartalan működését. Ám szükséges lenne fejleszteni, mert nincs mindenhol kiépítve.

Az iskola 105 m²-es aulájában kisebb rendezvények nyitó-, illetve záróünnepségeinek rendezésére alkalmas, az iskolai nagyünnepségek színhelye az Ady Endre Művelődési Központ.

Bizonyos iskolai szórakoztató események, gólyabál, szalagavatóbál idejére az éttermet tudjuk hasznosítani.

A kötelező eszközlisták a tanterveknél mellékletben található.

Mellékelve található a 2001-2003. évekre vonatkozó összesített kötelező, minimális eszköz- és felszerelési terv.

11.3. Az épület beruházási, fejlesztési, felújítási terve

	Feladat	Mértékegység	Ütemezés (eFt)
			2001.	2202.	2003.
1.	A teljes felújítás terve	1 db	4.312 eFt
2.	Tető és tetőhéjazat cseréje ’A’ épület	1600 m^2	12.000 eFt
3.	Tető és tetőhéjazat cseréje ’B’ épület	1100 m^2	8.250 eFt
4.	’A’ épület teljes belső víz-csatorna rendszere			35.000 eFt
5.	’B’ épület teljes belső víz-csatorna rendszere				8.750 eFt
6.	’A’ és ’B’ épület elektromos rendszerének felújítása				22.500 eFt
7.	’A’ épület folyosóin, lépcsőin padlóburkolat				7.500 eFt
8.	Fűtési rendszer felújítása				342.762 eFt
9.	Nyílászárók cseréje (külső)
10.	Burkolatcsere
11.	Nyílászárók cseréje (belső)
12.	Bútorok cseréje
13.	Udvar rendezése, parkosítása

12. A pedagógiai program érvényessége

Érvényességi rendelkezések

Tantestületi értekezlet, a helyi program vitája: 2004. április 30.

A helyi program beadása a fenntartónak jóváhagyásra: 2004. május 15.

A helyi program nyilvánosságra hozatalának időpontja legkésőbb: 2004. augusztus

A program érvényességi ideje; középtávú terv: 2004-2010.

Hatályba lép: 2004. szeptember 01.

Felülvizsgálata: szükség szerint, jogszabály változás esetén.

1. sz. függelék

Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés javító vizsgákra vonatkozó szabályzata

1) A tanulót háromtagú vizsgabizottság vizsgáztatja (11/1194. (VI.08.) MKM rendelet, 25,26. §)

2) A tanulót legalább 15 nappal a vizsga előtt értesíteni kell. (11/1999. (VI.08.) MKM rendelet 26. § 2. bekezdés)

3) A javítóvizsga letétele

	Tantárgy	Vizsga módja
1.	Magyar nyelv és irodalom	Írásbeli és szóbeli vizsga
2.	Történelem	Írásbeli és szóbeli vizsga
3.	Társadalmi ismeretek	Írásbeli és szóbeli vizsga
4.	Idegen nyelv	Írásbeli és szóbeli vizsga
5.	Matematika	Írásbeli és szóbeli vizsga
6.	Fizika	Írásbeli és szóbeli vizsga
7.	Biológia	Írásbeli és szóbeli vizsga
8.	Kémia	Írásbeli és szóbeli vizsga
9.	Földünk és környezetünk	Írásbeli és szóbeli vizsga
10.	Informatika	Írásbeli és számítógépen történő vizsga
11.	Ének-zene	Ének gyakorlat
12.	Rajz és vizuális kultúra	Rajz feladat készítése, elemzése
13.	Testnevelés és sport, önvédelem	Gyakorlati feladatok
14.	Kommunikációs gyakorlat	Szóbeli vizsga
15.	Speciális társadalomismeret	Írásbeli és szóbeli vizsga
16.	Belügyi rendészeti ismeretek	Írásbeli és szóbeli vizsga
17.	Szakmai orientáció	Írásbeli és szóbeli vizsga

2. sz. függelék

Az óratervek kiegészítése

SZAKISKOLAI ÓRATERVEK KIEGÉSZÍTÉSE

A VÁLTOZAT : szakmai előkészítés műszaki szakterületre

9. évfolyam	heti óraszám
mérések	2
anyagok	2
műszaki előkészítő gyakorlat	2

10. évfolyam gépészet szakmacsoport	heti óraszám
mechanika	1
műszaki ábrázolás	2
gépelemek	1
gépészeti szakmai alapozó gyakorlat	4

10. évfolyam könnyűipari szakmacsoport	heti óraszám
szakma és divattörténet	1
anyag és árúismeret	1
konfekcionálási alapismeretek	2
könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok	2

10. évfolyam faipari szakmacsoport	heti óraszám
faipari szakmai alapismeretek	1
faipari anyagismeret	1
faipari szakrajz	2
faipari szakmai alapozó gyakorlat	2

B VÁLTOZAT HUMÁN ÉS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS SZAKTERÜLET

9. évfolyam	heti óraszám
egészség kultúra	1
gazdasági környezetünk	1
szakmai előkészítő gyakorlatok	3

10. évfolyam egyéb szolgáltatás	heti óraszám
mindennapi ismeretek	1
kémia	1
rajz és vizuális kultúra	1
egyéb szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlat	4

SZAKISKOLAI ÓRATERVEK KIEGÉSZÍTÉSE

A VÁLTOZAT : szakmai előkészítés műszaki szakterületre

9. évfolyam	heti óraszám
mérések	2
anyagok	2
műszaki előkészítő gyakorlat	2

10. évfolyam gépészet szakmacsoport	heti óraszám
mechanika	1
műszaki ábrázolás	2
gépelemek	1
gépészeti szakmai alapozó gyakorlat	4

10. évfolyam könnyűipari szakmacsoport	heti óraszám
szakma és divattörténet	1
anyag és árúismeret	1
konfekcionálási alapismeretek	2
könnyűipari szakmai alapozó gyakorlatok	2

10. évfolyam faipari szakmacsoport	heti óraszám
faipari szakmai alapismeretek	1
faipari anyagismeret	1
faipari szakrajz	2
faipari szakmai alapozó gyakorlat	2

B VÁLTOZAT HUMÁN ÉS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS SZAKTERÜLET

9. évfolyam	heti óraszám
egészség kultúra	1
gazdasági környezetünk	1
szakmai előkészítő gyakorlatok	3

10. évfolyam egyéb szolgáltatás	heti óraszám
mindennapi ismeretek	1
kémia	1
rajz és vizuális kultúra	1
egyéb szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlat	4

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV KIEGÉSZÍTÉSE KÖNNYŰIPARI SZAKMACSOPORTRA

ÉVFOLYAM	TANTÁRGY	HETI ÓRASZÁM
9	műszaki ábrázolás alapjai munka és környezetvédelem könnyűipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok	1 1 3
10.	könnyűipari technológia gyártmány előkészítés szakrajz szakmacsoportos alapozó gyakorlatok	1 1 3
11.	öltözködéskultúra anyagok technológia, gyártmány előkészítés, szakrajz alapozó gyakorlatok	1 1 2 4
12.	öltözködéskultúra anyagok technológia, gyártmány előkészítés, szakrajz alapozó gyakorlatok	1 1 1 3

8. sz. Szakközépiskolai óraterv kiegészítése faipari szakmacsoportra

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV KIEGÉSZÍTÉSE FAIPARI SZAKMACSOPORTRA

ÉVFOLYAM	TANTÁRGY	HETI ÓRASZÁM
9	műszaki ábrázolás alapjai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok	2 3
10.	faanyagismeret gépészeti alapismeret szakmacsoportos alapozó gyakorlatok	1 1 3
11.	faanyagismeret gépészeti alapismeret faipari szakrajz alapjai alapozó gyakorlatok	1 1 2 4
12.	faanyagismeret faipari szakrajz alapjai faipari gépek és technológiák alapjai alapozó gyakorlatok	1 1 1 3

9. sz. Szakközépiskolai óraterv kiegészítése környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra.

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV KIEGÉSZÍTÉSE KÖRNYEZETVÉDELEM –VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORTRA

ÉVFOLYAM	TANTÁRGY	HETI ÓRASZÁM
9	műszaki ábrázolás alapjai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok fizikai eljárások kémiai eljárások	2 2 1
10.	szakmacsoportos alapozó gyakorlatok kémiai eljárások fizikai eljárások biológiai eljárások	2 1 2
11.	szakmai alapozó ismeretek környezetvédelmi ism. alapozó gyakorlatok radióaktivitás /kémia/ zaj /fizika/ környezet és hidrometeorológiai alapok környezeti elemek vizsgálata	4 1 1 1 1
12.	alapozó ismeretek környezetvédelem /települési ism / természetvédelem hulladékgazdálkodás alapja alapozó gyakorlatok vízgazdálkodási ismeretek mérések /földmérés /	2 1 1 3 1

3. sz. függelék

Központilag kiadott szakmai tantervek

3.1.

ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉS

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok

Tantárgy		Óraszám
Sor-száma	Megnevezése	1/11. évf.	2/12. évf.	3/13. évf.	Összesen
	Osztályfőnöki óra	37	37	35	109
	Testnevelés	37	37	35	109
1.	Társadalmi ismeretek		37		37
2.	Gazdasági alapismeretek			35	35
3.	Vállalkozási ismeretek			35	35
4.	Munka- és környezetvédelem	37			37
5.	Informatika *	37	37	35	109
6.	Faipari szakmai és gépismeret	74			74
7.	Asztalos szakmai és gépismeret		74	70	144
8.	Faipari szakrajz	74			74
9.	Asztalos szerkezettan-szakrajz		74	70	144
10.	Faipari anyagismeret	37			37
11.	Asztalos anyagismeret		37	35	72
Kötelező elmélet összesen		333	333	350	1016
12.	Asztalos szakmai gyakorlat	777	777	735	2289
	Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat	140	140		280
Kötelező gyakorlat összesen		917	917	735	2569
Kötelező összesen		1250	1250	1085	3585
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak		185	185	140	510
13.	Szakmai idegen nyelv *	(74)	(74)	(70)
14.	Stílusismeretek	(74)
15.	Intarziakészítés technológiája	(74)
16.	Fafaragás technológiája		(74)
17.	Faesztergályozás technológiája	(74)	(74)
18.	Iskola helyi tantárgyi programja	(37)	(74)	(70)
Összesen		1435	1435	1225	4095

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is.

Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

Minden tanulónak kötelező 4095 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez.

A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!

Az iskola helyi tantárgyi programjára fordítható óraszámok zárójelben szerepelnek.

3.2.

31 5276 03 VARRÓMUNKÁS szakképesítés adaptált központi programja tanulásban akadályozottak számára

Tananyag

1/9. évfolyam, évi 148 óra

2/10. évfolyam, évi 175 óra

Sorszám	A téma megnevezése	Óraszám (kb.)
		1/9. évf.	2/10. évf.
1.	A javítások, alakítások lehetőségei	50	30
2.	Foltozás	15	15
3.	Egyszerű női vagy férfi ruhadarabok készítése egyedi testalkatra	60	70
4.	Húzózárak cseréje		30
5.	Bélelés		20
	Szabad sáv	23	25
	Összesen:	148	175

3.3.

FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok

sor-szám	tantárgy megnevezése	évfolyam			összesen
		1/11.	2/12.	3/13.
1.	Osztályfőnöki óra	37	37	35	109
2.	Testnevelés	37	37	35	109
3.	Fodrász szakmai ismeret	148	111	70	329
4.	Fodrász anyagismeret	111	74	70	255
5.	Társadalomismeret és etika	-	-	35	35
	Kötelező elmélet összesen	333	259	245	837
6.	Szakmai gyakorlat	777	777	735	2289
7.	Összefüggő nyári gyakorlat	140	140	-	280
	Kötelező gyakorlat összesen	917	917	735	2569
	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak	222	222	245	689
8.	Fodrász szabadkézi rajz	74	-	-	74
9.	Munka- és környezetvédelem	37	-	-	37
10.	Informatika	37	-	-	37
11.	Művészettörténet alapjai	-	37	-	37
12.	Hajviselet történet	-	37	-	37
13.	Idegen nyelv	-	37	70	107
14.	Vállalkozási alapismeretek	-	-	35	35
15.	Gazdasági ismeretek	-	-	35	35
16.	Kommunikáció	-	-	35	35
	Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgy
17.	Hajmunka	37	37	-	74
18.	Az iskola helyi tantárgyi programja	(37)	(74)	(70)	181
Összesen		1472	1398	1225	4095

3.4.

NŐIRUHA-KÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

T a n t á r g y		Évfolyam
Ssz.	Megnevezés	1/11.	2/12.	3/13.	összes
	Osztályfőnöki óra	37	37	35	109
	Testnevelés	37	37	-	74
1.	Társadalmi ismeretek	-	-	35	35
2.	Munka- és környezetvédelem	37	-	-	37
3.	Gazdasági alapismeretek	-	37	-	37
4.	Vállalkozási ismeretek	-	-	35	35
5.	Ruhaipari anyag- és áruismeret	37	74	70 *	181
6.	Ruhaipari géptan	37	37	35	109
7.	Ruhaipari technológia	74	74	70	218
8.	Szabás-szakrajz	111	74	70	255
Kötelező elmélet összesen:		370	370	350	1090
9.	Szakmai gyakorlat	843	843	665	2351
	Ruhaipari szakmai gyakorlatok *	703	703	665	2071
	Nyári összefüggő szakmai gyakorlat *	140	140	-	280
Kötelező összesen:		1213	1213	1015	3441
	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak	222	222	210	654
	Szabadkézi rajz-modellrajz	(74)	(74)	-	(148)
	Modellezési gyakorlat *	(74)	(74)	(140)	(288)
	Angol nyelv *	(74)	(74)	(70)	(218)
	Német nyelv *	(74)	(74)	(70)	(218)
	Az iskola helyi tantárgyi programja	(37)	(74)	(70)	(218)
Összesen:		1435	1435	1225	4095

3.5

SZERKEZETLAKATOS

Sor-	T a n t á r g y		Óraszám
szám	Megnevezés	1/11. évfolyam	2/12. évfolyam	Összes
	Osztályfőnöki óra	37	35	72
	Testnevelés	74	70	144
1.	Társadalmi ismeretek	37	-	37
2.	Munka- és környezetvédelem	37	-	37
3.	Gazdasági alapismeretek	-	70	70
4.	Műszaki ábrázolás	74	-	74
5.	Szakrajz	-	70	70
6.	Anyagismeret	74	-	74
7.	Szakmai alapismeretek	37	-	37
8.	Szakmai ismeret	-	140	140
9.	Műszaki alapismeretek	37	-	37
10.	Irányítástechnikai alapismeretek	37	-	37
11.	Minőségbiztosítás	-	35	35
	Kötelező elmélet összesen	444	420	864
12.	Szakmai alapgyakorlatok	518	-	518
13.	Szakmai gyakorlat	-	560	560
14.	Műszaki mérések	74	-	74
	Nyári összefüggő gyakorlat	140	-	140
	Kötelező gyakorlat összesen	732	560	1292
	Kötelező tantárgyak összesen	1176	980	2156
15.	Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak	259	245	504
	Szakmai elméleti tantárgyak:	74	70	144
	Szakmai idegen nyelv (német-angol)*	(74)	(70)	(144)
	Számítástechnika *	(74)	-	(74)
	Acélszerkezetek szereléstechnológiája	-	(70)	(70)
	Szakmai gyakorlati tantárgyak	185	175	360
	Hegesztési gyakorlat *	(185)	-	(185)
	Fedettívű hegesztési gyakorlat *	-	(175)	(175)
	Felületvédelem	-	(70)	(70)
	Az iskola helyi programja	(37)	(70)	(107)
	Kötelező elméleti órák összesen	518	490	1008
	Kötelező gyakorlati órák összesen	917	735	1652
	Ö S S Z E S E N	1435	1225	2660

3.6.

31 5233 01 HEGESZTŐ

Tantárgy		Óraszám
Ssz	Megnevezés	1./11.	2./12.	Összes
	Osztályfőnöki óra	37	35	72
	Testnevelés	74	35	109
1.	Társadalmi ismeretek	37		37
	a/ Munkajogi ismeretek
	b/ Kommunikációs készségfejlesztés
	c/ Munkahely-keresési technikák
2.	Munka- és környezetvédelem	37		37
	a/ Munkavédelem
	b/ Fémmegmunkálási környezetvédelem
3.	Gazdasági és vállalkozói ismeretek	18	34	52
	a/ Gazdasági alapismeretek
	b/ Vállalkozásra nevelés a szakképzésban
Szakmai elmélet
4.	Műszaki ábrázolás	37	35	72
5.	Anyag- és gyártásismeret	37	18	55
6.	Mechanika		35	35
7.	Automatika, irányítástechnika	37		37
8.	Hegesztő szakismeret	74	105	179
Kötelező elmélet összesen		388	297	685
	Szakmai gyakorlat
9.	Fémipari alapgyakorlatok	266		266
10.	Hegesztő szakmai gyakorlat	437	735	1172
11.	Alapmérések (elméletigényes gyakorlat)	74		74
	Összefüggő szakmai gyakorlat	140		140
Szakmai gyakorlat összesen		917	735	1652
Kötelező óraszám összesen		1305	1032	2516
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak		130	193	144
12.	Hőtechnika	(37)		(37)
13.	Hegesztő szakmai számítások		(35)	(35)
14.	Minőségbiztosítás		(35)	(35)
15.	Alkalmazott számítástechnika (elméletigényes gyakorlat)	(74)	(70)	(144)
16.	Szakmai idegen nyelv	(74)	(70)	(144)
17.	Az iskola helyi tantárgyi programja	(37)	(70)	(107)
Összesen:		1435	1225	2660

3.7.

HEGESZTŐTECHNIKUS

	TANTÁRGY	ÉVFOLYAM
Sor-szám	Megnevezés	1/13.	2/14.	Összesen
	Osztályfőnöki óra	37	35	72
Kötelező szakmai elméleti tantárgyak
1.	Ábrázoló geometria	37+37*	-	74
2.	Géprajzi alapismeretek	18+38*	-	56
3.	CAD alapismeretek	37*	-	37
4.	Ipari anyagok és előgyártmányok	111	-	111
5.	Műszaki mechanika	112+36*	-	148
6.	Gépelemek	112+36*	-	148
7.	Villamos gépek	-	35	35
8.	Munka- és környezetvédelem	37	-	37
9.	Gazdasági alapismeretek		70	70
10.	Irányítástechnika	-	35	35
11	Hegesztő berendezések	37	70	107
12.	Hegesztési technológia	37	70	107
13.	Hegesztett szerkezetek és gyártásuk	-	70+105*	175
14.	Alkalmazott számítástechnika **	-	70*	70
15.	Minőségbiztosítás	-	35	35
Kötelező szakmai elméleti tantárgyak összesen:		501+184*	385+175*	1245
Kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak
1.	Alapmérések	111	-	111
2.	Fémipari alapgyakorlatok	95	-	95
3.	Hegesztési gyakorlat	90	297	387
Kötelező szakmai gyakorlati tárgyak összesen:		296	297	593
Kötelező tantárgyak összesen:		834+184*	717+175*	1910
Szabadon választott kötelező szakmai tantárgy		240	333	573
1.	Szakmai idegen nyelv	(74)	(70)	(144)
2.	CAD alapismeretek	(37)	-	(37)
3.	Alkalmazott számítástechnika (elméletigényes szakmai gyakorlat)	(74)	(70)	(144)
4.	Az iskola helyi tantárgyi programja	(37)	(70)	(107)
Kötelező óraszám összesen:		1258	1225