Iskolai Minőségirányítási Program

2007. május

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés 2

II. Az intézmény bemutatása 3

1. Az intézmény adatai 3

2. Minőségügyi előzmények az intézményben 4

III. Az intézmény minőségpolitikája 7

1. A fenntartó elvárásai 7

2. Küldetésnyilatkozat 12

3. Minőségpolitikai nyilatkozat 13

4. Intézményi jövőkép 14

IV. Az intézmény minőségirányítási rendszere 15

1. Minőségpolitikai célok 15

2. Minőségfejlesztési rendszer 18

3. A MIP kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok 20

4. A dokumentumok kezelésének rendje 21

Az iskolai minőségirányítási program érvényessége 22

Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata 23

Pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata 31

Záradék 38

Mellékletek 39

I. Bevezetés

Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról

Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő:

„(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”

II. Az intézmény bemutatása

1. Az intézmény adatait a Pedagógiai Program és az Alapító Okirat tartalmazza.

2. Minőségügyi előzmények az intézményben:

Az oktatás tartalmi korszerűsítésének folyamata, az alkalmazható tudás megszerzésének igénye olyan szakmai célokat jelent, melynek megfelelni csak abban az esetben tudunk, ha rendszeresen képet kapunk elvégzett munkánk eredményeiről. Az intézményi szintű minőségbiztosítás és minőségfejlesztés ezért alapvető feladatunk.

Iskolánkban az 1999/2000-es tanévben elkezdtük a Belső Gondozói Rendszer (BGR) kialakítását a Nógrád megyei Pedagógiai Intézet közreműködésével.

A BGR egy minőségbiztosítási rendszer, amely a CED Rotterdam Oktatási Szolgáltató Intézet által kidolgozott holland módszer magyarországi adoptációja. Ez egy lehetséges modell a fejlesztésre, megújulásra, ellenőrzésre, értékelésre és minőségbiztosításra.

A program alaptémái: innovációs stratégiák a hátrányos helyzetű tanulók tanulási és magatartási problémáinak kezelésére az iskola, az osztály és az egyes tanuló szintjén; illetve a tehetséges tanulók eredményesebb nevelésének, oktatásának a segítése.

A BGR kialakításának menete:

· A tantestület felkészítése, a rendszer bemutatása a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet segítségével (2000 áprilisában).

· Iskolai helyzetelemzés elkészítése a MPI és a munkaközösség-vezetők segítségével (2000 május-június).

· Az iskolai helyzetelemzés tapasztalataira támaszkodva a BGR fejlesztési terv elkészítése (2000 szeptember-október).

· Orthotéka kialakítása, tanuláshoz használt eszközök, mérőeszközök összegyűjtése, rendszerezése, bővítése, folyamatosan történik.

A fejlesztési tervünk elkészítése után megkezdtük a rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzését.

A BGR működtetése mellett 2001 szeptemberétől bekapcsolódtunk az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú működést szolgáló modell megvalósításába.

A partnerközpontú működés alapvető feladata az iskolai partnerek, elsősorban a tanulók, a szülők, a pedagógusok és a fenntartó elégedettségének növelése, s ennek alapja az a felfogás, mely szerint az oktatás egy szolgáltatás, tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy gondolja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll. Tanáraink tevékenységeinek megszervezésében egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelő-oktató munkájára vonatkozóan.

E változások alapvető célja partnereink elégedettségének növelése kell legyen.

Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is.

A partnerközpontú működés megvalósításának terve:

1. 2001-2002 tanévben:

A nevelőtestület elméleti felkészülése, belső továbbképzése a minőségbiztosítási rendszer gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokra.

Nyitott önértékelés, intézményen belüli helyzetfelmérés az intézmény dolgozóinak –elsősorban pedagógusainak– értékelése az intézmény helyzetéről, működéséről.

Mindazon partnerek, érdekelt felek azonosítása, összegyűjtése, akikkel az iskola kapcsolatban áll.

A partnerek iskolánkkal szemben támasztott igényeinek és elégedettségének felmérése.

A partnerek megismert igényeinek és elégedettségének elemzése.

A nevelő-oktató munka céljainak és prioritásainak felülvizsgálata és módosítása. A partnerek igényeinek elemzése alapján a nevelőtestületnek felül kell vizsgálnia, és módosítania kell a pedagógiai programban meghatározott nevelési-oktatási célok és feladatok egy részét, a partnerek igényeinek kielégítése és elégedettségének fokozása érdekében.

Intézkedési terv készítése a nevelő-oktató munka új vagy módosított céljainak megvalósítására.

2. 2002-2003 tanévben:

A nevelő-oktató munka új vagy módosított céljainak elérésére készített intézkedési terv megvalósítása.

A nevelő-oktató munka új vagy módosított céljainak elérésére készített intézkedési terv megvalósításának értékelése az intézkedési tervben meghatározott időközönként. Amennyiben szükséges az intézkedési tervet korrigálni kell.

Az irányított önértékelésre vonatkozó belső eljárásrend kialakítása, amely magában foglalja az önértékelés területeit, az önértékelés gyakoriságát, valamint az önértékelés módszereit.

A partnerközpontú működéssel kapcsolatos iskolai feladatok megvalósítását a 2001 szeptemberétől 2003 augusztusáig tartó időszakban az iskola pedagógusaiból alakult munkacsoport irányította, melynek vezetőjét és tagjait a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója bízta meg 2001 szeptemberében.

2003 szeptemberétől a szakmai önértékelési módszerrel is foglalkozunk a szakiskolai fejlesztési pályázat keretén belül, a Comenius I partneri igény- és elégedettségmérés eredményeit felhasználva.

Legfontosabb partnereink:

- iskolánk tanulói,

- iskolánk dolgozói,

- szülők,

- fenntartó,

- tulajdonos,

- Bátonyterenye általános iskolái,

- gyakorlati képzőhelyek,

- munkahelyek.

III. Az intézmény minőségpolitikája

1. A fenntartó elvárásai:

1.4 A közoktatási intézményekre vonatkozó általános minőségi célok

A Nógrád megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben továbbá a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2002-2006-ig szóló ciklusprogramja című dokumentumban rögzített stratégiai döntések alapján a fenntartó minőségi céljait az alábbiakban nyilvánítja ki, egységes követelményrendszert támasztva valamennyi közoktatási intézményére vonatkozóan:

1.4.1 Az intézmények – a jogszabályi és adott működési feltételek mellett – biztosítsák a lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást,

1.4.2 Törekedjenek a partnerek – tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó, társintézmény, munkaerőpiaci szereplők stb. – által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére,

1.4.3 Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat, innovatív tantestületek működjenek,

1.4.4 Kutassák fel és aknázzák ki a különböző helyi, térségi, országos vagy nemzetközi pályázati lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében.

1.6 A sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő, oktató intézményekre vonatkozó minőségi célok:

Az 1.4 pontban rögzítettek szerint a sajátos nevelési igenyű gyermekeket, tanulókat nevelő, oktató intézmények:

1.6.1 Biztosítsák a működési körzetükből érkező gyermekek, tanulók felvételét, il1etve elhelyezését, valamint életkori sajátosságaiknak, fogyatékosságuk szintjének megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük teljesítését.

Sikerkritérium: Tervezett a tanulók fogyatékosság-szintjének megfelelő képzés, fejlesztés, speciális programok alkalmazása, melynek eredményeként biztosítottá válik a tankötelezettség teljesítése.

1.6.2 Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a tanuló- vagy gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Sikerkritérium: Az intézményekben rendszeresen felmérésre kerülnek a veszélyforrások, tervvel rendelkeznek azok megszüntetésére. Biztonságos helyiségek, felszerelések.

1.6.3 Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek, tanulók testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására.

Sikerkritérium: Az intézmények nevelési programjában dokumentáltan megjelennek a testi, lelki higiéniára vonatkozó szabályok, melyek folyamatosan beépülnek a napi gyakorlatba.

1.6.4 Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és gyermekek, valamint a gyermekek egymás közötti kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.

Sikerkritérium: Rendszeresek a kapcsolaterősítő, közösségi, tanulói tevékenységek

1.6.5 Fordítsanak kiemelt figyelmet az osztálytermek, hálótermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.

Sikerkritérium: A rongálások száma kimutathatóan csökken, a partnerek elégedettek az intézmény külső-belső esztétikájával.

1.6.6 Fordítsanak kiemelt figyelmet a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére.

Sikerkritérium: A sajátos nevelési igényű tanulók a követő mérések során lényegi fejlődést mutatnak.

1.6.7 Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyermekek, tanulók szüleit -részletes és érdemi módon -a gyermek, tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a gyermek, tanuló neveléséhez.

Sikerkritérium: Megközelítően egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és az iskola között.

1.6.8 Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek, tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

Sikerkritérium: Az illetékesek naprakész információval rendelkeznek az érintett gyerekekről.

1.6.9 Kísérjék figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára szervezett versenyeket, vetélkedőket, s lehetőségeik maximális kihasználásával vegyenek részt e programokon.

Sikerkritérium: Versenyeken, vetélkedőkön eredményes szereplés.

1.6.10 Érjék el, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve eséllyel induljanak a munkaerőpiacon.

Sikerkritérium: A tanulókban fogyatékossági szintjüknek megfelelően kialakul az önálló ismeretszerzés képessége, illetve eséllyel indulnak a következő iskolafokozatba vagy a munkaerőpiacon.

1.6.11 2004. május 15-ig vizsgálják felül és nyújtsák be a fenntartónak jóváhagyásra az iskolaszék által véleményezett, a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programjukat.

Sikerkritérium: A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka.

1.8 A középfokú oktatási intézményekre vonatkozó minőségi célok

Az 1.4 pontban rögzítettek szerint a középfokú oktatási intézmények:

.1.8.1 A fenntartó által meghatározott beiskolázási keretek között biztosítsák a működési körzetükbő1 érkező azon tanulók felvételét, akik megfelelnek az intézmény által felállított felvételi követelményeknek.

Sikerkritérium: Az intézményvezető nem hoz olyan jogellenes döntést, mely ellen az érintettek fellebbezéssel, kifogással élhetnek.

1.8.2 Biztosítsák a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és szorgalmának megfelelő nevelést és oktatást, tankötelezettségük teljesítését.

Sikerkritérium: Eredményes oktatás, amely buzdít a folyamatos ismeretszerzésre.

1.8.3 Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területen a tanulóbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Sikerkritérium: Az intézményekben rendszeresen felmérésre kerülnek a veszélyforrások, tervvel rendelkeznek azok megszüntetésére. Biztonságos helyiségek, felszerelések.

1.8.4 Fordítsanak kiemelt figyelmet a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a szükségesnek ítélt pedagógiai módszerekkel -akár külső résztvevők bevonásával - tervszerűen küzdjenek a drog, az alkohol és a dohányzás térhódítása el1en, illetve visszaszorításáért.

Sikerkritérium: Csökken a deviáns magatartású, valamint a káros szenvedéllyel élő tanulók száma.

1.8.5 Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók egymás közötti kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.

Sikerkritérium: A diákönkormányzat hatékony működése biztosított, rendszeresek a kapcsolaterősítő, közösségi, tanulói tevékenységek, rendezvények.

1.8.6 Fordítsanak kiemelt figyelmet az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabba tételére, valamint e környezet védelmére.

Sikerkritérium: A rongálások száma kimutathatóan csökken, a partnerek elégedettek az intézmény külső-belső esztétikájával.

1.8.7 Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére.

Sikerkritérium: Esélyegyenlőség megteremtése, egyéni tanulási út biztosított. Nevelőtestületi egységes elv érvényesülése.

1.8.8 Törekedjenek arra, hogy a tanulók minél magasabb szintű idegen nyelvismeretet sajátítsanak el, illetve minél több tanulót késztessenek és készítsenek fel az idegen nyelvi emeltszintű érettségi vizsga sikeres letételére.

Sikerkritérium: Nyelvvizsgát szerzett tanulók számának növekedése.

1.8.9 Teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy 2005. szeptember l-tő1 valamennyi tanuló és pedagógus számára biztosított legyen az intézményben a számítástechnikai eszközökhöz, illetve az Internethez való hozzáférés lehetősége a tanítási idő alatt, illetve az ezt követő legalább két órában.

Sikerkritérium: A kívánt feltételek megteremtése. A kapacitás maximális kihasználtsága.

1.8.10 Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a tanulók szüleit -részletes és érdemi módon -a tanuló fejlődésérő1, magaviseletérő1, tanulmányi előmenetelérő1, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a tanuló neveléséhez.

Sikerkritérium: Tervezettek és rendszeresek a szülői tájékoztatás formái, megközelítően egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és az iskola között.

1.8.11 Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

Sikerkritérium: Az illetékesek naprakész információval rendelkeznek az érintett gyerekekrő1.

1.8.12 Kísérjék figyelemmel a középfokú oktatási intézmények tanulói számára szervezett tanulmányi, szakmai, kulturális és művészeti versenyeket, fesztiválokat. A tehetséggondozás keretében készítsék fel az adott területen kiemelkedő képességű tanulóikat arra, hogy minél eredményesebben szerepeljenek e megmérettetéseken.

Sikerkritérium: Versenyeken eredményes szereplés.

1.8.13 Éves munkatervükben meghatározottan maguk is szervezzenek, rendezzenek iskolai tanulmányi versenyeket, vetélkedőket, kulturális és művészeti bemutatókat tanulóik számára.

Sikerkritérium: 2004. szeptember l-jető1 tanévenként legalább egy-egy alkalommal a diákoknak lehetőség nyílik a megméretésre, bemutatkozásra

1.8.14 Az iskola végzős tanulói legyenek birtokában a továbbtanulás képességének, illetve jó eséllyel induljanak a munkaerőpiacon.

Sikerkritérium: Önálló ismeretszerzés képességével való rendelkezés. A szakképzésben részt vevő tanulók szaktudása piacképessé válik.

1.8.15 2004. május 15-ig vizsgálják felül és nyújtsák be a fenntartónak jóváhagyásra az iskolaszék által véleményezett, a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programjukat.

Sikerkritérium: A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka.

. 1.9 A kollégiumokra vonatkozó minőségi célok

Az 1.4 pontban rögzítettek szerint a kollégiumok:

1.9.1 A fenntartó által meghatározott beiskolázási keretek között biztosítsák az intézmény alapító okiratában meghatározottak alapján a tanulók felvételét.

Sikerkritérium: A férőhely szerinti kihasználtság a legoptimálisabb.

1.9.2 Biztosítsák a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és szorgalmának megfelelő nevelést és oktatást, a tanulók személyiségének fejlesztését.

Sikerkritérium: Tanulási idő hatékony kihasználása, egyéni, személyes napirend kialakítása, tanulás-szórakozás -pihenés arányainak tervezése.

1.9.3 Folyamatosan kísérjék figyelemmel a kollégium területén a tanulóbalesetet esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Sikerkritérium: Az intézményekben rendszeresen felmérésre kerülnek a veszélyforrások, tervvel rendelkeznek azok megszüntetésére. Biztonságos helyiségek, felszerelések.

1.9.4 Fordítsanak kiemelt figyelmet a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a szükségesnek ítélt pedagógiai módszerekkel -akár külső résztvevők bevonásával - tervszerűen küzdjenek a drog, az alkohol és a dohányzás térhódítása ellen, illetve visszaszorításáért.

Sikerkritérium: Csökken a deviáns magatartású, valamint a káros szenvedéllyel élő tanulók száma.

1.9.5 Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók egymás közötti kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.

Sikerkritérium: Kollégiumi diákönkormányzat működik, nevelőtanár-diák viszony a kölcsönös bizalmon alapul.

1.9.6 Fordítsanak kiemelt figyelmet a hálótermek, tanulószobák, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.

Sikerkritérium: A rongálások száma kimutathatóan csökken, a partnerek elégedettek az intézmény külső-belső esztétikájával.

1.9.7 Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására.

Sikerkritérium: Esélyegyenlőség megteremtése, egyéni tanulási út biztosított. Nevelőtestületi egységes elv érvényesülése.

1.9.8 Teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy 2005. szeptember l-jétől valamennyi tanuló és pedagógus számára biztosított legyen a kollégiumban a számítástechnikai eszközökhöz, illetve az Internethez való hozzáférés lehetősége a tanulóidő alatt, illetve szabadidős foglalkozásként.

Sikerkritérium: A kívánt feltételek megteremtése. A kapacitás maximális kihasználtsága.

1.9.9 Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a tanulók szüleit -részletes és érdemi módon -a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a tanuló neveléséhez.

Sikerkritérium: Tervezettek és rendszeresek a szülői tájékoztatás formái, megközelítően egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és a kollégium között.

1.9.10 Az iskolával együttműködve tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

Sikerkritérium: Az illetékesek naprakész információval rendelkeznek az érintett tanulókról.

1.9.11 Éves munkatervükben meghatározottan maguk is szervezzenek, rendezzenek kollégiumi vetélkedőket, kulturális és művészeti bemutatókat tanulóik számára, évente legalább egy-egy alkalommal.

Sikerkritérium: 2004. szeptember l-jétől tanévenként legalább egy-egy alkalommal a diákoknak lehetőség nyílik a megméretésre, bemutatkozásra.

1.9.12 2004. május 15-ig -az iskolával egyeztetett módon -vizsgálják felül és a nevelőtestület fogadja el a kollégium pedagógiai programját. –

Sikerkritérium: A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka.

2. Küldetésnyilatkozat:

A tanulás a legjobb befektetés

A kétezredik év, a millennium éve iskolánk, a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium életébe is kerek évfordulót hozott. Épületeink a benne folyó képzéssel együtt 50 évesek. Eleinte csak vájárképzés folyt, ma viszont szakmák széles választékét kínáljuk a hozzánk érkező tanulóknak. Öregedő, megkopott iskolaépületünk ellenére szellemiségünkben frissek és fiatalosak igyekszünk maradni, hogy a szakmai színvonalat a legmagasabb fokon biztosíthassuk diákjaink számára.

A mai kor igényeinek való megfelelés csak tudatos munkával, tanulással érhető el. Az egyetlen oktatási formában megszerzett bizonyítvány már nem adhat egész életre szóló útlevelet. Napjainkban átértékelődik az egész életen át tartó tanulás igénye és lehetősége, hiszen ezt a gyorsan változó gazdasági viszonyok is megkövetelik. Új típusú értékrendszer van kialakulóban, melynek fontos eleme az "eladható tudás".

Iskolánkban egyre inkább olyan anyagot tanítunk -a hagyományos értékek mellett-, amely a holnap számára alkalmazható és "eladható ismeret" lesz. Tesszük mindezt úgy, hogy utat nyitunk a továbbképzéshez, felkínáljuk a "második esélyt", a továbblépés lehetőségét is. A hagyományos ismeretkörök tanítása mellett felvállaljuk a -korunk mindennapos tevékenységeinek részét képző- számítástechnikai ismeretek elsajátítását, bevezetjük tanulóinkat a természeti-környezeti ismeretek kultúrájába, megismertetjük az érdeklődőket az alapvető technikai ismeretekkel. Így tanulóink a szakmunkásoklevél, az érettségi illetve a technikus oklevél megszerzésén túl a munkaerőpiacon kurrens, korszerű tudásanyaggal jelenhetnek meg, illetve felkészülhetnek a felsőoktatási intézményekbe való belépésre.

Mindennapjainkat áthatja az iskolaközösség, az osztályközösség alakítása, hiszen tanár, diák, szülő érdeke egyaránt, hogy iskolánkban jól érezzük magunkat. Fontos egymás tisztelete, segítése, fontosak az itt kötött barátságok.

Megítélésünk szerint iskolánk a felvállalt pedagógiai küldetésben igyekszik érvényesíteni azokat a követelményeket, amelyek alapján megfelelhet az egyre terjedő európai modellnek.

A Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete

3. Minőségpolitikai nyilatkozat

A Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetősége és alkalmazotti köre elkötelezett a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.

Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra; az információcserére.

A sikeres működés és fejlesztés érdekében széleskörű partnerkapcsolatot ápolunk.

A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk.

Kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal.

A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, rugalmasan; alkalmazható ismeretket közvetítünk.

Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk.

Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz naprakészen igazodó tartalmi és szervezeti szabályozás.

Működésünk nyitott, átlátható a partnerek számára.

4. Intézményi jövőkép

Megtartjuk és továbbfejlesztjük a meglévő szakmai és oktatási formákat, új, piacképes szakmákat indítunk be a könnyű-, a fa- és vasipar, valamint a környezetvédelem területén. Megvalósítjuk a differenciált oktatást kis létszámú csoportokban, hatékonyabb nevelő, oktató munkára van lehetőségünk a tanulók szintjének megfelelően. Oktató munkánkban nagyobb hangsúlyt kap a szemléltetés és az új, korszerű módszertani eszközök használata. Az iskolai tanműhelyeket fejlesztjük, erősítjük. A munkaközösségek szerepét növeljük, és a tagok véleményét figyelembe vesszük. A tanulmányi és szakmai versenyeken eddig elért sikereinket tovább folytatjuk. A számítástechnikát hangsúlyosabban igénybe vesszük a képzés minden területén, a nyelvi oktatásban és az emelt szintű érettségire való felkészítésben. Mind az oktatásban, mind iskolai szinten foglalkozunk a minőségbiztosítással.

Eredményeinket minden irányban erőteljesebben hangsúlyozzuk, az iskola menedzselését és imídzsének építését fokozzuk. A külföldi kapcsolatokat építjük, ápoljuk, és tanulmányi utakat szervezünk. A pályaválasztási munka hatékonyságának fokozásával a tanulók létszámát megtartjuk, illetve növeljük. Előre megtervezett szempontok szerinti felvételt, és osztálybesorolást követünk. Biztosítjuk a továbbképzések lehetőségét, esetenként belső oktatások megszervezésével, az oktatási, nevelési és szakmai munkák területén egyaránt. A feladatokat egyenletesebben osztjuk el, igazságosabb lesz az anyagi és erkölcsi elismerés. Hagyományaink tovább vitelével, színvonalas jól szervezett ünnepségekkel öregbítjük iskolánk jó hírnevét.

A jó munka egyik fontos feltételét, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítjuk, a belső feszültségeket megszüntetjük az alkalmazotti állományon belül, a nem pedagógus – pedagógus; vezető - közismereti tanár – szakmai tanár – oktató – nevelő között.

Megnyerjük a fenntartó és a tulajdonos támogatását az iskolaépület teljes felújítására, és a sportcsarnokban a félbehagyott munkák folytatására.

IV. Az intézmény minőségirányítási rendszere

1. Minőségpolitikai célok:

Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva fejlesztési irányokat, konkrét minőségügyi célokat határoz meg.

1. cél:	*A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről.*
A megvalósítás időtartama: 3 év
Sikerkritériumok:	- -Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez - A partnerek 70 %-a visszajelez - Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelezett igények beépítése, illetve betervezése
Indikátorok:	- A partneri visszaadott mérőlapok számának változása - A szöveges vélemények mennyiségi változása - Elvárások-megvalósítható elvárások aránya
2. cél:	*Strukturált oktatási rendszer működtetése; kínálatának folyamatos fejlesztése*
A megvalósítás időtartama: 3 év
Sikerkritériumok:	- A partneri igények megismerése után az igény kielégíthető
Indikátorok:	- A partneri igényeken alapuló strukturális változások száma a jelzett idő alatt - Jelentkezők aránya ágazatonként, szakmánként
3. cél:	Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása
A megvalósítás időtartama: 1 év
Sikerkritériumok:	- A szabad sáv érdeklődésnek megfelelő hasznosítása - Tanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése
Indikátorok:	- A partneri igények kimutatása felméréssel - Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása - A résztvevők számának változása
4. cél:	A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- A külföldi partnerekkel történő együttműködés - Tanácskozások tartása, találkozók szervezése
Indikátorok:	- A résztvevők és a programra jelentkezők aránya és ennek változása, - A tanácskozás megvalósulása és a résztvevők számának változása
5. cél:	Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	A mérések – értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás
Indikátorok:	- Csak a konkrét mérés ismeretében határozható meg, nem minden esetben számszerűsíthető
6. cél:	A tanulók képességeinek fejlesztése
A megvalósítás időtartama: évente
Sikerkritériumok	- A mérések – értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás - Módszertani megújulás
Indikátorok	- A mérések alapján változások a helyi tantervekben - A fejlesztésben résztvevő tanulók integrálása - Alapkészség problémával küzdő tanulók száma - Tankötelezettség eredményes teljesítése - Vizsgaeredmények
7. cél:	Sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztése
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- A tanulók fogyatékossági szintjének megfelelő képzés - A követő mérések során lényegi fejlődést mutatnak a tanulók - Biztosítottá válik a tanulók tankötelezettségének teljesítése - Eséllyel indulnak a következő iskolafokozatba, vagy a munkaerőpiacon
Indikátorok:	- A működési körzetünkből érkező tanulók felvétele - A tanulók életkori sajátosságainak, fogyatékossági szintjének megfelelő képzés - A tanulók személyiségének fejlesztése - A végzős tanulók birtokában legyenek saját ellátásuk képességének - Eséllyel induljanak a munkaerőpiacon
8. cél:	*Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása*
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- 100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben - Évente legalább két tantestületi továbbképzés - A továbbképzési terv teljesítése
Indikátorok:	- Az alkalmazottak megfelelő képesítése - A hiányzó szakemberek száma, - A továbbképzések fajtái, területei, a továbbképzésen részt vettek száma
9. cél:	*Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál*
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- Rendszeres módszertani továbbképzés - Részvétel évente szakmai továbbképzésen, tapasztalatcserén - Belső képzések szervezése
Indikátorok:	- Továbbképzésen és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása
10. cél:	*A szervezeti kultúra fejlesztése*
A megvalósítás időtartama: 4 év
Sikerkritériumok:	- A klímateszttel kimutatott pozitív változás
Indikátorok:	- Klímateszttel mért változások
11. cél:	*Együttműködés a helyi intézményekkel, szervezetekkel*
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritérium:	- Működő kapcsolat a település iskoláival, kulturális intézményeivel, a tulajdonossal
Indikátorok:	- Közös továbbképzések, programok számának változása Együttműködési megállapodások száma, jellege, azok változása
12. cél:	*Intézményi szintű önértékelési rendszer működtetése*
A megvalósítás időtartama: évente, 2006-tól 4 évente
Sikerkritériumok:	- Az önértékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek
Indikátorok:	- Az értékelések, mérések száma - Az elemzésről készült dokumentumok
13. cél:	*Rendszerszemlélet kialakítása, az intézményi folyamatok szabályozása*
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- A stratégiai tervezési folyamat kialakítása és működtetése - A külső, belső képzések szervezése - A beiskolázás eredményessége - A mindennapi működést segítő dokumentumok, adatlapok, nyomtatványok használata
Indikátorok:	- A működő folyamatokkal kapcsolatos elégedettségi mérések eredménye - A beiskolázott tanulók száma - A felsőoktatásba felvettek száma - A munkába állók száma - A mindennapi munkát értékelő eredmények

2. Minőségfejlesztési rendszer

Vezetés:

Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák.

Folyamatok, szabályozások rendszere:

- A partnerkapcsolatok irányítása:

A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez, a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Feladatunk a partnerazonosítás folyamatának rögzítése, a partneri igények mérésének rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. Ebből meglévő folyamatelem a partnerazonosítás, illetve kapcsolattartás rendje, valamint a partneri igény- és elégedettségmérés szabályozása.

- Tervezés

Az iskola alkalmazotti körének célja olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Az intézményvezetés feladata a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása.

Meglévő elemeink: munkaközösségi szintű szakmai munkatervek, a diákönkormányzat és a szülői szervezet munkatervei, iskolai munkaterv, rendezvényterv.

- Intézményi értékelés-mérés

Cél: A mérések alapján pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erősségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk.

Feladat: A Pedagógiai Programban megfogalmazott értékelési rendszer, folyamat kialakítása, a meglévő elemek működtetése.

- Ellenőrzés

Cél: A fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményműködtetés.

Feladat: Ellenőrzési szintek meghatározása, ellenőrzési területek pontosítása, a vezetői ellenőrzés tematikus kidolgozása, rögzítése a meglévő elemek felhasználásával.

- Nevelés - oktatás

Cél: Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelő működés.

A biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert tanulóink, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben.

Az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlya összhangjának megteremtése.

Feladat: Egyeztetés után a partneri igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő képzési kínálat kialakítása; a szülőknek, tanulóknak tetsző, hasznos, nevelési-oktatási céljainkat szolgáló szabadidős, tanórán kívüli tevékenységek biztosítása; a pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása a nevelési – oktatási közös követelmények érvényesítésére.

Feladat még a tanulás támogatása; ennek érdekében a megfelelő körülmények biztosítása, a neveltségi szint emelése, a pedagógusok célirányos továbbképzése is.

- Folyamatos fejlesztés

Cél: A minőségirányítási rendszer folyamatainak beválása - eredményeinek mérésével; beavatkozás a mérés eredményének ismeretében

Feladat: A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése, a PDCA ciklus gyakorlati alkalmazása, a fejlesztések tervezése, szabályozása.

3. A MIP kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok

Feladat

Időskála

Bemenet, szükséges források, információk

Kimenet, eredmények, dokumentumok

Felelősök

Az intézményvezetés személyes példamutatással erősíti a minő-égi munkavégzést

Biztosítja a dokumentumok el-készítését, azok felülvizsgálatát.

Összehangolja az intézményi dokumentumok tartalmát.

1 év

Meglévő dokumentumok, munkaértekezletek, munkaközösségi megbeszélések, nevelőtestületi értekezletek

Egységes dokumentumrendszer

Működő, szabályozott tervezés

Intézményvezető és helyettesei

Szakmai munkaközösségek vezetői

A partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozásának működtetése.

folyamatos

Új igénymérések készítése.

A kapcsolattartás meglévő elemeinek kibővítése.

SZMSZ

Éves munkaterv

Intézményvezető és helyettesei

Strukturált tervezés kiépítése

Tervezési szintek összehangolása

1 év

Munkaközösségi munkatervek

Fenntartói előírások

OM éves előírásai

Versenynaptár, rendezvénynaptár

Megyei Pedagógiai Intézet programja

Egységes, szabályozott stratégiai és operatív iskolai munkaterv

Intézményvezető és helyettesei

Szakmai munkaközösségek vezetői

Mérési, értékelési rendszer egységbe foglalása, a külső mérések beépítése a helyi értékelési rendszerbe

6 hónap

Meglévő mérési anyagok

Részletes vizsgaterv és vizsgaszabályzat

Ajánlott, illetve kötelezően előírt mérések

Feldolgozott, értékelt mérési anyagok, meghatározott fejlesztési irányok

Szükséges korrekciók

Intézményvezető és helyettesei

Szakmai munkaközösségek vezetői

Az ellenőrzési területek és szintek konkrét meghatározása

Az ellenőrzések céljának és módszereinek rögzítése

1 év

Iskolai dokumentációk

Óralátogatások

Tanulói és tanári dokumentumok

Szabályzatok

Házirend SZMSZ, PP

Összefoglalt, folyamatba szervezett ellenőrzési terv és beszámoló

Intézmény vezetése

Az iskolai dokumentumokban rögzített alapelveknek megfelelő nevelő-oktató munka

folyamatos

PP, Házirend, Központi Programok, Tantervek

Biztos tanulói alapkészségek, Korszerű, piacképes tudás

Intézmény vezetése, tantestület

A MIR folyamatainak leírása, szabályozása, eredményeinek rögzítése a szükséges beavatkozások beépítése

1 év

Belső szabályozók, dokumentumok, értekezletek jegyzőkönyvei, iskolavezetés dokumentumai

A teljes MIR megalkotása, működtetése

Intézményvezető, tantestület

4. A dokumentumok kezelésének rendje

A minőségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévő Ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint kezeljük.

Hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában, az iskolai könyvtárban és a tanári szobában elhelyezett nyomtatott példány.

AZ ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE

Érvényességi rendelkezések

Tantestületi értekezlet, a helyi program vitája és elfogadása: 2007. március 27.

A helyi program beadása a fenntartónak jóváhagyásra: 2007. március 27.

A helyi program nyilvánosságra hozatalának időpontja legkésőbb: Az elfogadás után

A program érvényességi ideje: 2006- 2008.

Hatályba lép: 2007. az elfogadás után

Felülvizsgálatának időpontjai: tanévenként, évzáró értekezleten.

Felelős: igazgató

VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK

SZABÁLYZATA

FÁY ANDRÁS SZ.SZ.K.

2007

Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata

Felelős: az igazgató

Hatóköre:

I. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársakra munkaközösség-vezetőkre, minőségügyi vezetőre

II. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársakra igazgatóhelyettes(ek)re, intézményegység-vezetőre, gyakorlati oktatás vezetőre terjed ki.

Az értékelés periódusa: …2….évente legalább egy alkalommal az adott év június 30-áig.

Kapcsolódó intézményi dokumentumok:

· FENNTARTÓI minőségirányítási program

· Pedagógiai/Nevelési program

· Továbbképzési program

· Beiskolázási terv

· Személyre szóló munkaköri leírás (SzMSz függeléke/melléklete)

· Munkaterv

A szabályozás részét képező formanyomtatványok:

I. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében:

A Pedagógusok teljesítményértékeléséhez alkalmazott formanyomtatványok

1. sz. Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

2. A/B. sz. Szempontsor a tanítói/tanári év végi beszámolóhoz

4. sz. A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

5. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadóóráról, megbeszélésről)

Vezetői feladatok vonatkozásában alkalmazott formanyomtatvány

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

Összesítéshez alkalmazott formanyomtatványok

9.A sz. Pedagógus teljesítményértékelése Vezetői összesítő

9.B sz. Pedagógus teljesítményértékelése Önértékelő lap

V5. Vezetői feladatokat is ellátó pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

II. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében:

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

V2. SZEMPONTSOR vezetői-tanári beszámolóhoz

V3. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs VEZETŐI ÉRTÉKELÉSE

V4. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs ÖNÉRTÉKELŐ

V6. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésének összegzése

1. Célok

Közvetlen cél:

· a vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, nyomonkövetése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése

· visszajelzés az értékelt személy számára vezetői és pedagógiai munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének

· a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése

Közvetett cél:

· az intézményi működés hatékonyságának, eredményességének növelése

· a szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése, a közösség által megfogalmazott értékek elfogadása és képviselete

· az emberi erőforrások optimális kihasználása

2. Alapelvek, elvárások

· A fejlesztő szándék elve

Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére.

· A sokoldalúság elve

A vezetői feladatokat ellátó pedagógus munkája sokrétű, összetett. Az értékelés térjen ki a vezetői és a pedagógiai tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg.

· A méltányosság elve

Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre.

· A kivitelezhetőség elve

Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel való takarékos gazdálkodásra.

Elvárások az értékelők felé:

· tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát,

· vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat,

· adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét,

· tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat.

Elvárások az értékeltek felé:

· működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést,

· fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát,

· őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

3. Az értékelés szempontrendszere

3.1. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében:

a) A pedagógiai munkájára vonatkozóan

1. Szakmai felkészültség, fejlődés

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága

3. A nevelő-oktató munka dokumentációja

4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség

5. Csapatmunka, együttműködés

6. Kreativitás, innováció

7. Kapcsolatok, kommunikáció

8. A pedagógiai munka a tanulók, szülők véleménye szerint

LÁSD PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSE

Értékelési skála: (1) nagyon gyenge, elfogadhatatlan (2) gyenge, de elfogadható

(3) megfelelő (4) jó, de nem rendkívüli (5) kiváló, átlagon felüli

b) A vezetői kompetenciákra vonatkozóan

1. Feladatvezérlés, iránymutatás : össz max 5

2. Helyzetfelismerés, kreativitás : össz max 5

3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés : össz max 5

4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció: össz max : 5

vezetői kompetenciákra adható : 20

összesen adható 150+20 = 170 pont

3.2. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében:

a) A pedagógiai és vezetői feladatainak ellátására vonatkozóan

1. Szakmai felkészültség, fejlődés össz max 5

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága össz max 5

3. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség össz max 5

A Munkaköri leírásban szereplő állandó vezetői feladatok ellátása össz max 5

Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése össz max 5

4. Kreativitás, innováció össz max 5

5. Kapcsolatok, menedzsment össz max 5

6. Szakvizsga max 5

b) A vezetői kompetenciákra vonatkozóan

1. Feladatvezérlés, iránymutatás össz max 5

2. Helyzetfelismerés, kreativitás össz max 5

3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés össz max 5

4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció . össz max 5

összesen : adható 60 pont

4. Az információgyűjtés eszközei, használatának módja

4.1. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében:

1. sz.: Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

· Az igazgató és/vagy igazgatóhelyettes az értékelés évében egyszakos pedagógus esetében minimum négy órát, többszakos tanár esetében tantárgyanként minimum két órát látogat.

· Minden látogatást megbeszélés követ, amely az értékelő lapon kerül rögzítésre.

2.A/B sz.: Szempontsor a tanári év végi beszámolóhoz

· A beszámolót minden tanév végén el kell készíteni minden pedagógusnak

· A beszámolók összesítésére az értékelési ciklus végén kerül sor.

4. sz.: A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

· Az igazgatóhelyettes az értékelés évében tölti ki az adott pedagógusról.

Ha az értékelt munkatárs 9-14. évfolyamon tanít:

5. sz.: Tanulói kérdőív (9-14. évfolyam)

· Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított összes csoport diákjai kérdőívek segítségével nyilvánítanak véleményt a pedagógus munkájáról.

· A kérdőívek kitöltését független személy (pl. minőségügyi vezető vagy iskolatitkár) készíti elő és bonyolítja le.

· A kitöltés során fontos a tanulók előzetes tájékoztatása, a megfelelő körülmények biztosítása.

· A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas.

6. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadó óráról, megbeszélésről)

· A pedagógus a jelentősebb, problémacentrikus és érdemi döntést igénylő alkalmakról készít Emlékeztetőt.

7. A/B sz. Pedagógus teljesítményértékelése Vezetői összesítő/ Önértékelő

· A 3.1.a) pontban meghatározott szempontok szerint, a fenti dokumentumok alapján az értékelést végző vezető értékelési skála alkalmazásával összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást, majd a végső pontszámok alapján grafikusan is megjeleníti az összegzést, ami segíti a kiemelkedő és a fejlesztendő területek azonosítását. Az értékelt munkatárs is értékeli saját munkáját a vezetői összesítővel megegyező önértékelő lapon.

· Az értékelések egyeztetésére a záró értékelő megbeszélésen kerül sor.

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

A vezetői kompetenciák kulcsfontosságú területeinek értékelését a 360°-os értékelés módszerével végezzük. Ennek lényege, hogy az értékelt személyre vonatkozóan minden lehetséges „irányból” (360 fok) véleményt kérünk: önmagáról, felettes(ek)től, az intézményi hierarchiában vele azonos szinten lévő partnerektől és a beosztottaktól. Mindenki ugyanazt a kérdőívet tölti ki, anonim módon. A módszer előnye, hogy a különböző nézőpontból érkező vélemények alapján jóval árnyaltabb képet kaphatunk, több pozitívumra vagy problémára derülhet fény.

· Az értékelésben az érintett vezető valamennyi beosztottja részt vesz.

· A kérdőívet az értékelt személy (önértékelés), felettese(i), vele egyenrangú partnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki.

· A kitöltés előkészítését és az adatok számítógépes feldolgozását független személy végzi, az adatok szigorúan bizalmasak. Az összesítést csak az értékelt személy és az értékelés vezetője ismerheti meg.

V5. Vezetői feladatokat is ellátó pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

A teljesítményértékelés összegzésére a záró értékelő megbeszélést követően kerül sor, melyen az értékelt személy és az értékelés vezetője egyeztetik véleményüket a mindkettejük által kitöltött összesítő/Önértékelő lapok alapján. Ezt követően egy héten belül a vezető elkészíti a teljesítményértékelés összegzését. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a pedagógiai és a vezetői feladatokra vonatkozóan.

4.2. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében:

V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez

· Az értékelésben az érintett vezető valamennyi beosztottja részt vesz.

· A kérdőívet az értékelt személy (önértékelés), felettese(i), vele egyenrangú partnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki.

V2. SZEMPONTSOR vezetői-tanári beszámolóhoz

· Az elsősorban vezetői feladatokat ellátó pedagógusnak minden tanév végén beszámolót kell készíteni, mely részben nevelő-oktató munkájának eredményeire, részben pedig vezetői feladatainak teljesítésére vonatkozik

· A beszámolók összesítésére az értékelési ciklus végén kerül sor.

V3./V4. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelése VEZETŐI /ÖNÉRTÉKELŐ

· A 3.2.a) pontban meghatározott szempontok szerint, a rendelkezésre álló dokumentumok és személyes tapasztalatok alapján az értékelést végző vezető értékelési skála alkalmazásával összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást, majd a végső pontszámok alapján grafikusan is megjeleníti az összegzést, ami segíti a kiemelkedő és a fejlesztendő területek azonosítását.

· Az értékelt munkatárs is értékeli saját munkáját a vezetői összesítővel megegyező önértékelő lapon.

· Az értékelések egyeztetésére a záró értékelő megbeszélésen kerül sor.

V6. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésének összegzése

A teljesítményértékelés összegzésére a záró értékelő megbeszélést követően kerül sor. Egy héten belül a vezető elkészíti a teljesítményértékelés összegzését. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a vezetői és a pedagógiai feladatokra vonatkozóan.

5. A folyamat szabályozása

	Feladat	Határidő	Felelős
1.	Tanévkezdésre az adott évben értékeltek körének meg- határozása.	08 31	igazgató
2.	Ütemterv készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés időpontja)	08 31	igazgató
3.	A szükséges iratminták, értékelő lapok előkészítése	10.01	igazgató min bizt vezető, okt. techn.
4.	Az értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása	10.15	igazgató min.bizt.vez okt.techn.
5.	Az értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok átadása	10.20	igazgató min.bizt.vez
6.	Az elkészült (kitöltött) értékelő dokumentumok gyűjtése (hozzáférési jogosultság!)	11.01	min.bizt vezető
7.	Kérdőívek számítógépes összesítése	12.15	min.bizt vezető rendszergazda
8.	A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése	12.30	iskolatitkár
9.	Értékelő megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt): § időpont egyeztetése az értékelt kollégával § tisztázni, kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi vez.) § átadni az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával	01.30	igazgató min.bizt. vezető
10.	Az értékelő megbeszélés lebonyolítása § Megfelelő nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam § Lehetőség a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!) § Erősségek, fejlődési irányok közös meghatározása § A következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása § Mindezekről vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést	02.28	igazgató
12.	Az Összegző értékelés átadása az értékelt munkatársnak (Aláírások!)	03.10	igazgató
13.	Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban	04.01	igazgató
14.	Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása (hozzáférési jogosultság!)	04.30	iskolatitkár

6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

Az intézmény Iratkezelési szabályzatában meg kell határozni a teljesítményértékelés dokumentumaira vonatkozó előírásokat.

A dokumentumok, bizonylatok kezelése az igazgató feladata és felelőssége.

A teljesítményértékelés során megfogalmazott megállapítások felhasználhatósága:

· a vezetői feladatokat ellátók elismerésénél, díjazásánál,

· ahol meg kell keresni annak okát, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,

· amennyiben meg kell ítélni a vezetői feladatokat ellátó munkatárs alkalmasságát, vagy döntést kell hozni további megbízásáról

· amikor a szervezet fejlesztését szolgáló döntéseket kell hozni.

Valamennyi dokumentumot egy névre szóló gyűjtőmappában kell tartani és a személyi anyagokra vonatkozó szabályok szerint kell tárolni és kezelni.

……………………………………....

Minőségügyi vezető

…………………………………………

Igazgató

PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK

SZABÁLYZATA

FÁY ANDRÁS SZ.SZ.K.

2007

Pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata

Felelős: az igazgató

Hatóköre a pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakra terjed ki.

Az értékelés periódusa: minden dolgozót …3….évente, legalább egy alkalommal az adott év június 30-áig.

Kapcsolódó intézményi dokumentumok:

· FENNTARTÓI minőségirányítási program

· Pedagógiai/Nevelési program

· Továbbképzési program

· Beiskolázási terv

· Személyre szóló munkaköri leírás (SzMSz függeléke/melléklete)

· Munkaterv

A szabályozás részét képező formanyomtatványok:

1. sz. Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

2. A/B. sz. Szempontsor tanári év végi beszámolóhoz

3. sz. Munkaközösség-vezető értékelő lapja

4. sz. A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

5. sz. Tanulói /szülői kérdőív

6. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadóóráról, megbeszélésről)

8. sz. Vezetői összesítő/Önértékelő lap

9. sz. Pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

1. Célok:

Közvetlen cél:

· a pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése,

· a dolgozó kapjon olyan átfogó értékelést munkájáról (visszajelzést erősségeiről, fejlesztendő területeiről), amely alapja és ösztönzője lesz további fejlődésének, fejleszti önismeretét, önértékelését,

· a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése, az egyéni teljesítmény nyomon követése,

· a munkatársak célirányos továbbképzésének, karrierfejlesztésének, az intézmény vezetői utánpótlásának segítése.

Közvetett cél:

· segítse elő az intézmény minőségcéljainak hatékonyabb megvalósulását, a napi gyakorlat és az intézményi célok közelítését,

· a partnerek (tanulók és szülők, fenntartó) elégedettségének fokozása,

· a teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, a szervezet által megfogalmazott értékek elfogadtatása és fejlesztése,

· az emberi erőforrás optimális felhasználása, illetve fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjék az alkalmazottak teljesítménye.

2. Alapelvek, elvárások:

Általános alapelvek:

· az értékelés területeit és módszereit a nevelőtestület javaslatainak figyelembevételével az igazgató határozza meg,

· a személyes adatok bizalmas kezelése,

· az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Elvárások az értékelők felé:

· széles körben gyűjtött információkkal, tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát,

· vegyék figyelembe az intézményi sajátosságokat,

· az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen,

· adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét,

· tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat.

Elvárások az értékeltek felé:

· működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést,

· fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát,

· őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

3. Az értékelés szempontrendszere

1. Szakmai felkészültség, fejlődés

2. Nevelő-oktató munka hatékonysága

3. A nevelő-oktató munka dokumentációja

4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség

5. Csapatmunka, együttműködés

6. Kreativitás, innováció

7. Kapcsolatok, kommunikáció

8. tanulók, szülők véleménye

4. Az információgyűjtés eszközei, használatának módja

1. sz.: Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról

· A munkaközösség-vezető és/vagy igazgató, igazgatóhelyettes az értékelés évében tanító és egyszakos pedagógus esetében minimum négy órát, többszakos tanár esetében tantárgyanként minimum két órát látogat.

· Minden látogatást megbeszélés követ, amely az Értékelő lapon rögzítésre kerül.

2. sz.: Szempontsor a tanári év végi beszámolóhoz

· A beszámolót minden tanév végén el kell készíteni minden pedagógusnak

· A beszámolók összesítésére az értékelési ciklus végén kerül sor.

3. sz.: Munkaközösség-vezető értékelő lapja

· Az értékelés évében a pedagógusról értékelő lapot töltenek ki azok a munkaközösség-vezetők, akikhez a pedagógus tartozik.

4. sz.: A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja

· Az igazgatóhelyettes az értékelés évében tölti ki az adott pedagógusról.

5. sz.: Tanulói kérdőív (9-14. évfolyam)

· Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével nyilvánítanak véleményt a pedagógus munkájáról.

· A kérdőívek kitöltését független személy minőségügyi vezető készíti elő és bonyolítja le.

· A kitöltés során fontos a tanulók tájékoztatása, a megfelelő körülmények biztosítása.

· A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas.

6. sz. Emlékeztető (szülői értekezletről, fogadó óráról, megbeszélésről)

· A pedagógus a jelentősebb, problémacentrikus és az érdemi döntést igénylő alkalmakról készít Emlékeztetőt. A tapasztalatokról folyamatosan tájékoztatja a vezetőt, illetve a záró értékelésen összegzésre kerül.

8. sz. Vezetői összesítő/Önértékelő lap

· A 3. pontban meghatározott szempontok szerint, a fenti dokumentumok alapján az értékelést végző vezető értékelési skála alkalmazásával összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást, majd a végső pontszámok alapján grafikusan is megjeleníti az összegzést, ami segíti a kiemelkedő és a fejlesztendő területek azonosítását.

· Az értékelt munkatárs is értékeli saját munkáját a vezetői összesítővel megegyező önértékelő lapon.

· Az értékelések egyeztetésére a záró értékelő megbeszélésen kerül sor.

9. sz. Pedagógus teljesítményértékelésének összegzése

5. A folyamat szabályozása

	Feladat	Határidő	Felelős
1.	Tanévkezdésre az adott évben értékeltek körének meg- határozása.	08.31	igazgató
2.	Ütemterv készítése (kit, mikor, kik értékelnek, felelősök, értékelő megbeszélés időpontja).	08.31	igazgató
3.	A szükséges, *RELEVÁNS* iratminták, értékelő lapok előkészítése	10.01	min bizt vezető oktatás techn
4.	Az értékeltek tájékoztatása, a teljesítményértékelési rendszer és az értékeléshez használt dokumentumok, iratminták hozzáférhetőségének biztosítása.	10.15	min bizt vezető oktatás techn
5.	Az értékelésben résztvevők (értékelők) felkérése, tájékoztatása, értékelő lapok átadása.	10.30	igazgató
6.	A korábbi évek dokumentumainak összegyűjtése, rendszerezése.	11.15	min bizt vezető
7.	Tanulói véleménykérés lebonyolítása.	02.15	min bizt vezető
8.	Kérdőívek számítógépes összesítése.	03.30	rendszergazda
9.	Az elkészült (kitöltött) értékelő dokumentumok gyűjtése (hozzáférési jogosultság!).	04.15	minbizt vezető
10.	Értékelő megbeszélés előkészítése (legalább egy héttel az értékelő megbeszélés előtt): § időpont egyeztetése az értékelt kollégával, § tisztázni, kik vesznek részt a beszélgetésen (csak ig., vagy igh., mkv., minőségügyi vez.), § átadni az értékelt számára az Önértékelő lapot, amit kitöltve hozzon magával.	05.02	min biz vezető
11.	Az értékelő megbeszélés lebonyolítása § Megfelelő nyugodt körülmények biztosítása, legalább 1 óra időtartam, § Lehetőség a véleménycserére (meggyőző érvek esetén a vezetői értékelés korrigálható!), § Erősségek, fejlődési irányok közös meghatározása, § A következő értékelési időszakra vonatkozó célkitűzések megfogalmazása, § Mindezekről vezetői feljegyzés, ami alapján egy héten belül elkészíti az Összegző értékelést.	05.30-06.20	igazgató

	Feladat	Határidő	Felelős
12.	Az Összegző értékelés átadása az értékelt pedagó-gusnak (Aláírások!).	06 25	min bizt vezető
13.	Az összegző értékelés egy példányának elhelyezése a személyi anyagban.	06.30	igazgató
14.	Az értékeléshez használt dokumentumok archiválása (hozzáférési jogosultság!).	07.01	iskolatitkár

RELEVÁNS:

1. A 18 ÉVEN FELÜLI TANULÓK ESETÉN CSAK A TANULÓ

2. A 18 ÉV ALATTIAKNÁL A SZÜLŐ IS

3. A VIZSGÁLT KOLLÉGA EGYETÉRTÉSÉVEL, AZ ÖSSZPONTSZÁM MÓDOSÍTHATÓ

6. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

Az intézmény Iratkezelési szabályzatában meg kell határozni a teljesítményértékelés dokumentumaira vonatkozó előírásokat.

A dokumentumok, bizonylatok kezelése az igazgató feladata és felelőssége.

A teljesítményértékelés során megfogalmazott megállapítások felhasználhatósága:

· a pedagógusok elismerésénél, díjazásánál,

· ahol meg kell keresni annak okát, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet,

· amennyiben meg kell ítélni a pedagógus alkalmasságát, további foglalkoztatásának lehetőségét (pl. szerződéses foglalkoztatásnál),

· amikor a szervezet fejlesztését szolgáló döntéseket kell hozni.

Valamennyi dokumentumot egy névre szóló gyűjtőmappában kell tartani és a személyi anya- gokra vonatkozó szabályok szerint kell tárolni és kezelni.

Az IMIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelése

Nevelőtestületünk – a közoktatási törvény 40. § (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli

- az intézményi minőségirányítási program végrehajtását,

- az országos mérés, értékelés eredményeit

figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.

Az értékelést először a 2008/2009. tanévre vonatkozóan, ezt követően évente végezzük el.

Az értékelés alapján – szükség esetén – kidolgozzuk azokat az intézkedéseket, melyek segítségével az intézményünk szakmai célkitűzései és a tényleges működés, valamint a szakmai eredmények közelítenek egymáshoz.

Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak.

A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére szólít fel azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján intézményünk nem érte el a jogszabályban rögzített minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészítjük.

Az intézkedési terv készítése során feltárjuk a kiváltó okokat, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait.

Törvényi háttér

Kt. 44§. (11) ; 99§. (7)

ZÁRADÉK

Intézményünk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosítása 40. § (11) bekezdésének megfelelően kiegészítette Minőségirányítási Programját

· a pedagógusok és a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével,

· a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatának meghatározásával,

· a MIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésére vonatkozó feladatokkal.

A kiegészítésekkel egybeszerkesztett jelenlegi változat a fenntartói jóváhagyást követően 2007. szeptember 1-től hatályos.

A minőségirányítási programot nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén a honlapunkon tesszük közzé.

A keletkezett dokumentumokat, bizonylatokat az Iratkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint őrizzük meg.

Kelt: Bátonyterenye, 2007. március 27.

………………………………………….

igazgató

A minőségirányítási program kiegészítését a Diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.

Kelt: Bátonyterenye, 2007. március 27.

……………………………………………

Diákönkormányzat vezető

A minőségirányítási program kiegészítését a Szülői Szervezet megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.

Kelt: Bátonyterenye, 2007. március 27.

……………………………………………

Szülői Szervezet vezetője

A minőségirányítási program kiegészítését az intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban foglaltakat elfogadta.

Kelt: Bátonyterenye, 2007. március 27.

……………………………………………

Közalkalmazotti Tanács vezetője

Mellékletek